Memóriahabos matrac útmutató
30625 memóriahab tulajdonos véleménye szerint a memóriahab nem szellőzik jól.
(A kutatást a matracgyártóktól független Sleep Like The Dead szaklap készítette.)
A döntés a tiéd. Ha figyelmesen elolvasod ezt a néhány sort, akkor olyan szinten képben leszel, hogy a tökéletes matrac megtalálása csak egy végtelenül egyszerű feladat lesz számodra.
Ha nem olvasod el, akkor lehet, hogy olyan matracot veszel, aminek a szellőzése nulla és esténként izzadni fogsz benne.
Ha nincs kedves olvasni, ezt a videót érdemes megnézned a témában:
A következő sorokban áttekintjük, hogy mit az a memória matrac. Megnézzük, hogy mik az előnyei és mik a hátrányai, valamint, hogy milyen memory matrac vélemények léteznek a világban.
Memory matracok hátrányai
Nem véletlenül kezdjük a leírást a memóriahabos matracok hátrányaival. Az összes matrac alapanyag közül ugyanis ennek van az egyik legdurvább hátránya – legalábbis a hagyományos változatának.
A memóriahabos matracok nem szellőznek át
Sajnos ugyanis a hagyományos memory foam szinte egyáltalán nem szellőzik át. Ezt egy rendkívül egyszerű teszttel tudjuk is ellenőrizni a legtöbb matrac szaküzlet kiállított matracain.
Ha egy kissé belenyomjuk arcunkat a memóriahabba, akkor érezni fogjuk, hogy nem tudjuk átfújni rajta a levegőt. Míg a hideghab matracok esetében ez egyáltalán nem jelent gondot – tehát átjárja a levegő -, addig itt erről sajnos szó sincs.
Ez az anyag sajnos olyan, mint a hővédő fólia. Nem nagyon engedi távozni a test hőjét sem, így aki hajlamos arra, hogy esténként amúgy is melege legyen, az nagy valószínűséggel izzadni fog rajta.
A cikk elején említett Sleep Like The Dead oldal egy másik felmérése szerint a memóriahabos matracot használók 9 százaléka komoly problémaként számol be a melegedésről, míg további 15 százalékuk szintén melegnek érzi fekhelyét, de ők azt nyilatkozták, hogy ez legtöbbször nem okoz kényelmetlenséget számukra.
Tehát a memory matrac tulajdonosok 24 százaléka számol be valamilyen melegedési problémáról. És ezt a számot úgy érdemes vizsgálni, hogy USA felmérésről van szó, ahol a légkondicionálás sokkal elterjedtebb, mint itthon – és sokkal hűvösebbre is állítják a hőfokot…
Mi a megoldás?
Az elmúlt években rengeteg munkát ölt bele a matracipar, hogy olyan anyagokat keverjen bele a memória habba, amelyek javítanak a szellőzésen és/vagy a hőelvezetésen.
Általában két féle módszer létezik, amivel Magyarországon találkozni lehet. Az egyik során valamilyen géllel próbálják meg hűvösen tartani a matracot, míg a másik esetében a memóriahab szerkezetét változtatják meg.
A videóban mesélek a memóriahabról és az egyik modern alternatívájáról…
Gél a memóriahabban/memóriahabon
Talán a legelterjedtebb módja annak, hogy megpróbálják hűteni a memória matracokat az az, amikor különböző géleket keverne a memóriahabba.
Bár ez részben növeli az átszellőzést is, de a fő hatásmechanizmusa a dolognak az, hogy olyan úgynevezett hűsítő gélt használnak, amely lassabban engedi csak átmelegedni az ágybetétet.
Egybefüggő gél réteg a matracon
Ebből is két különböző fajta létezik. Az első módszernél a gél réteget a matrac magja fölé helyezik el, mintegy egybefüggő felületként – ez látszik a szöveg alatti képen.
Ebben az esetben kapunk egy elég masszív hűsítő réteget a matracunkra, azonban az általam kipróbált gél rétegek a szellőzés kérdésével nem tudnak mit kezdeni.
Bár az egybefüggő gél réteg tényleg jól tartja meg saját hőmérsékletét a testünkkel szemben, ez a hatás attól még csak ideig-óráig működik.
Az általam hosszabb ideig tesztelt – a fenti képen is látható – gél réteggel ellátott matrac például néhány óra után már a testhőmet tartotta meg, ami nem egy jó opció.
Arról nem is beszélve, hogy milyen kellemetlen, ha a gél mondjuk egy meleg szoba hőmérsékletét veszi fel nyáron és tartja meg még órákkal azután is, hogy a levegő már elkezdett lehűlni.
Én ezt a módszert tehát nem szoktam ajánlani. Nincs is nagyon elterjedve a magyar piacon, mert egyébként elég drága anyagról van szó.
Gél darálék/gél darabok a memóriahabban
A másik, sokkal elterjedtebb módszer, hogy a hűsítő gél darabokat magához a memóriahabhoz adják hozzá. Ez a módszer sokkal visszafogottabb eredményeket hoz hűsítés terén, mint az egybefüggő gélhab, de szelőzésben saját tapasztalatom szerint előnyösebb.
Általában elmondhatjuk, hogy a szellőzését kérdését nem oldja meg a habba kevert gél. Persze léteznek kivételek, de amit a legtöbb üzletben géles memóriahabnak árulnak, az nem fog átszellőzni. (Az egyik ilyen kivétel például a Cool Touch fedőnéven futó gél, amely valóban átszellőzik.) (Kipróbáltam)
Cellpur memóriahab: ami valóban átszellőzik
A fenti géles megoldásokkal szemben a Cellpur néven elterjedt memóriahab tényleg átszellőzik.
Magát a Cellpur habot egyébként inkább az ázsiai piacra fejlesztették, mint a magyarra. Mégpedig azért, mert a helyi, párás klímára kellett valamilyen választ adni. Valami választ, ami azt foglalja magába, hogy a hab nem melegszik, nem fülled be.
Így született meg a Cellpur hab. És ha már megszületett, akkor rájöttek, hogy ugyan a klíma más Európában, de nagy szükség lenne olyan memóriahabra, ami valóban szellőzik.
Mi az a Cellpur hab?
A Cellpur hab úgy születik, hogy porrá őrölt Tencelt (ennek alapanyaga fa, tehát természetesebb is, mint a hagyományos habok) adnak a habanyaghoz. Ennek köszönhetően alvás közben nem csak szárazabb klímát kapunk ágyunkban, de a memóriahab esetében az átszellőzésen is sikerült javítani. (Ezt is kipróbáltam.)
A szárazabb klíma egyébként tényleg sokkal szárazabb klímát jelent, aminek mellékhatása többek között, hogy az atkák nem érzik magukat olyan jól benne. Tehát nem csak komfortosabb, hogy nem fogunk benne izzadni, de még egészségesebb is.
A Cellpur egyébként nem csak memória matracok, hanem hideghab matracok között is megtalálható. Itthon nem igazán terjedt el. Egyrészt mert túl drága hideghabnak. Ráadásul Cellpurt nem adnak bármilyen hideghabhoz, jellemzően valamilyen HR hab mellé keverik be.
Másrészt szerintem felesleges is lenne, mert a hideghab önmagában is jól szellőzik, így nem fizetnék ki a drága alapanyagból eredő felárat. Memory matrac alapanyagnak viszont elég jó.
Mi van még Cellpur mellett, ami átszellőzik?
Természetesen vannak más olyan memóriahabok is, amelyek valamilyen speciális adalékanyagot kapnak és ennek köszönhetően átszellőznek. Azonban ezek nem nagyon terjedtek el szélesebb körben Magyarországon – vagy olyan fantázianévvel látták el a matrac szaküzletek, ami nem teszi beazonosíthatóvá őket.
A legegyszerűbb praktika az, hogy mindig ellenőrizzük (próbáljuk meg átfújni a habot, vagy átlélegezni), hogy a kiszemelt memóriahabos matrac átszellőzik-e, mert hiába a csilli-villi név és marketing, lehetséges, hogy teljesen mezei memory foam van előttünk.
Az utolsó hátrány: a memory foam kissé süppedős
Az utolsó hátrány, amit fel lehet róni a memóriahabnak, hogy kissé süppedékeny. Ez persze függ attól is, hogy milyen kemény és milyen vastag a memória réteg, de sokan megjegyzik, hogy nem szeretik, mert nehéz benne mozogni (apropó, az esti romantikát valóban megnehezíti kissé…).
Ez a mocsaras hatás sok embernek nem jön be, ez tény. Ezért kell mindig próbálni. Leírás alapján ugyanis képtelenség eldönteni, hogy milyen érzés lesz benne feküdni.
De nem csak a mocsaras érzés okozhat gondot, hanem az is, hogy a memory esetében olyan érzésünk lehet, mintha göndörben feküdnénk. Ugye a visco hab (sokan így nevezik) hőre és nyomásra lágyul. Tehát ahol fekszünk, az a matrac többi pontjához képest lejjebb lesz. Egyeseknek zavaró lehet ez, amennyiben éjszaka pozíciót szeretnének váltani.
Főleg akkor igaz ez, ha egy keményebb memóriahabból készült matracunk van – ezek általában lassabban nyerik vissza a formájukat. Tovább ronthat a helyzeten, ha a szobában amúgy hűvös van, hiszen a testünk által felmelegített hab lágyabb lesz, mint a matrac más részein. Így még bonyolultabb a helyváltoztatás.
Memória matracok előnyei
A rengeteg hátrány után azt gondolhatnánk, hogy senki nem fog memory matracot venni. Mégis, szerintem egy hagyományos matrac webáruház, vagy matrac szaküzlet jelentős forgalmát teszik ki ezek az ágybetétek.
Hogy miért van ez? Egyrészt azért, mert a kereskedők is kedvelik – a memória matrac szinte mindig drágább, mint egy azonos kategóriájú hideghab matrac. Viszont, ami ennél talán sokkal fontosabb: a memory hab hihetetlenül kényelmes érzetet adhat.
Ez a hőre lágyuló, kellemes anyag olyan komfortot nyújt, amit nagyon kevés másik anyag tud elérni – de egyre több olyan hideghab van, ami megközelíti vagy akár el is éri. Érzésre én is nagyon kedveltem, hosszú éveken keresztül. Amíg meg nem tapasztaltam, hogy milyen meleg.
A memóriahab matracok adta lágyság az, amely sok kemény matracból félkeményet varázsolt. Ennek pedig egyenes következménye lett, hogy a rajta fekvő jobban aludt, kipihentebben ébredt.
Egy másik cikk témája lehetne, hogy miért okoz zavart alvásunkban egy túl kemény matrac, de lerövidítve a dolgot a memóriahabos matracok a hagyományos, kemény matracokhoz képest kevesebb nyomáspontot tartalmaznak a test számára. Ezzel pedig kivédik az éjszakai zsibbadás okozta forgolódást.
Manapság egy más alapanyagokból készülő matrac is ugyanígy tesz, de néhány évvel ezelőtt ezek a modernebb matracok még nem voltak elterjedve Magyarországon… Innen származik tehát a memóriahab matracok népszerűsége.
Milyen memóriahabos matracot vegyek?
Ha már tudjuk, hogy mire számíthatunk egy memóriahabos matractól és még mindig ilyet akarunk venni, akkor a következő dolgokra érdemes odafigyelni: a memóriahab vastagságára, sűrűségére, keménységére, a memory foam alatt lévő tartóanyagra (legfőképp annak kialakítására), illetve a bordasorra.
Persze tucatnyi apróságot lehet még felsorolni, de ezek a legfontosabb kérdések. Nézzük át pontról pontra, hogy melyik mit jelent!
Memóriahabos matracok sűrűsége
A memóriahabos matracok sűrűsége az egyik legalapabb mérőszám. Ennek a mértékegysége kg/m3 (kilogramm/köbméter). Ez a szám azt mutatja meg, hogy egy köbméter memóriahab hány kg-ot nyom.
Azt gondolom, hogy itthon nagyjából az a konszenzus működik, hogy az 50kg/m3-as sűrűségű memory hab a normál. Ez már rendes minőség, míg az ez alattiakat a szaküzletek inkább nem ajánlják – mi sem.
Viszonylag ritkán lehet 40-es (esetleg 30-as, bár azt nem is tudom, hogy hívhatjuk-e memorynak) habbal találkozni, szóval ettől azért nem kell félni. De azért érdemes rákérdezni, hogy milyen sűrűségből készült a matrac, hiszen az is sokat elmond egy üzletről, ha ezt az adatot nem tudják vagy nem akarják elmondani.
(Csak zárójelben jegyzem meg, de nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy a hideghab és a memóriahab két különböző anyag, így a memóriára ajánlott 50 kg/m3 sűrűség a hideghabra nem vonatkozik. A hideghab esetében a hazai piacon például egy 40-es hab már messze átlag felettinek tekinthető.)
A felső határ a csillagos ég, emlékeim szerint a legnagyobb sűrűség, amivel Magyarországon találkoztam az 95 kg/m3. De ez egyáltalán nem jellemző. Még egyszer mondom, a hazai piacon az 50-es teljesen ok. Valamint azt fontos megjegyezni, hogy minél sűrűbb a memory, annál több gond van a melegedéssel.
A memory réteg vastagsága
Régen azt a nézetet vallottam, hogy 4 centiméteres memóriahab réteg alatt nincs értelme memória matracként emlegetni az ágybetétet. Már ez a gondolatmenetem finomodott. Emberfüggő, hogy kinek mi a kényelmes.
De azért továbbra is azt gondolom, hogy a 4 centinél vékonyabb memory matracoknak remek alternatívája egy hideghab matrac, ami sokkal jobban fog szellőzni és talán még olcsóbb is lesz. Ilyen vékony réteg mellett szerintem még nem érvényesülnek a jótékony tulajdonságok.
A magyar emberek alvási szokásait és komfort igényeit ismerve (több ezer matracot adtam el személyesen, az irányításom alatt pedig további több tízezer matrac talált gazdára) azt gondolom, hogy általában 4-7 centiméter vastagságú memory réteg az, ami számunkra ideális. Ezt szeretik a legtöbben.
A 8 centiméteres – vagy vastagabb – memória réteg már túl süppedős a legtöbb ember számára. Persze a személyes próba elengedhetetlen, ott pedig úgyis kiderül majd, hogy mi az ideális. És az sem mindegy, hogy milyen kemény a memóriahab.
A memóriahab keménysége
Szerintem kétféle keménységű memóriahab létezik – persze többféle van, a lehetőségek akár végtelenek, de én ezt a kettőt tapasztaltam. A lágy hab, amit szerintem venni érdemes és a kemény, amiről nem tudom, hogy miért létezik.
Persze van átmenet is, de az általában nagyobb sűrűséggel is jár együtt, illetve a kivételek közé tartozik, így erre most nem fogok kitérni.
Én ifjú matracos koromban azt hittem, hogy csak lágy memory hab van. Mert annak van értelme. Aztán amikor életemben először úgy döntöttem, hogy ez a téma többet érdemel és képeznem kell magamat, akkor átslattyogtam egy konkurens boltba és nagyon meglepődtem.
Akkor tapasztaltam ugyanis először, hogy egy memóriahabos matrac lehet kemény is. És már akkor sem találtam a dolognak semmi értelmét. Hiszen szerintem a memória matracok lényege, hogy lágyabbak. A memory réteg komfortot hivatott biztosítani. Akkor meg minek legyen kemény?
Azért nem érdemes memóriahabos matracot venni, hogy kemény legyen és kényelmetlen. Ha már bevállaljuk minden hátrányát – gyenge szellőzés, melegedés -, akkor legalább legyen előnye. Legyen olyan, mintha egy felhőn feküdnénk… Ezt egy kemény memóriahab nem nyújtja. Akkor meg minek?
Ráadásul minél keményebb egy memóriahab, általában annál nehezebben nyeri vissza alakját (ugye azért emlékezőhab, mert leköveti, felveszi testünk formáját). Így még mocsarasabb, teknősebb érzést ad, hiszen hiába váltanánk pozíciót, a kifeküdt rész még mindig nem állt vissza teljesen.
Fontos kiegészítés: a memóriahab sűrűsége és a matrac keménysége nem feltétlenül van összefüggésben. Ez ugyanígy igaz a hideghabokra is és sok félreértésre ad okot. Két 50-es sűrűségű memóriahab között nagyon nagy keménységbeli eltérés is lehet!
Mi legyen a memóriaréteg alatt?
Fentiek mellett az sem elhanyagolható, hogy milyen anyag található a memóriahabból készült felső rész alatt. Legfőképpen pedig, hogy annak milyen a kialakítása.
Én alapvetően soha nem ajánlom, hogy egy matracban kókusz vagy bonell rugó legyen. Az első túl kemény, a második pedig síkrugalmas – lényegében az egész matrac arra hajlik, ahol terhelés éri. Ráadásul egyiket sem nagyon szokták zónázni. És itt érünk el a lényeghez.
Én mindenképpen azt ajánlom, hogy a memória réteg alatt legyenek zónák. A memory ugyanis puhít, de a formakövetést majd ezek a zónák fogják megadni.
Ráadásul, ha hideghab van alatta, akkor a zónázással kicsit lehet javítani a szellőzést is. Én mindenképpen ilyet keresnék. Ökölszabályként legalább 5-7 zónásat… Ha részletesebben is belefolynál a kérdésbe, ezt a cikket olvasd el: zónás matracok – vagy nézd meg a következő videót:
Milyen ágyrácsot vegyek a memóriahabos matrachoz?
A válasz több dologtól is függ. Ha elég vastag az egész matrac, akkor simán elég egy merev ágyrács is. Vigyázat: van, aki azt mondja, hogy ha hab alá merev ágyrácsot rakunk, akkor csökken az élettartama! Ez nagyon hosszú sztori, de röviden: ez nem igaz.
Ha a matrac vékonyabb, akkor pedig rugalmas ágyrácsra lehet szükségünk, ha nem akarjuk érezni magunk alatt a bordákat. Ökölszabályként továbbá az is elmondható, hogy egy 20 centiméteres matrac alá már elég a merev bordasor, míg ennél vékonyabbnál lehetséges, hogy szükség lesz egy rugalmasra.
Ez persze tényleg csak nagy általánosságban igaz. Az, hogy valójában milyen ágyrács kell majd, attól függ, hogy milyen vastag a memory hab, kemény vagy lágy, milyen vastag a tartórész, hány kilogrammot nyomunk, stb… ezt a kérdést legjobban tehát egy próba során fogjuk tudni megválaszolni.
Ha merev bordasor mellett döntünk, akkor figyeljünk rá, hogy legalább a matrac 50 százaléka alá legyen támasztva – bár van, ahol a garanciához kérik a 70 százalékot is. Amennyiben pedig rugalmas ágyrácsot választunk, ott az alátámasztás mértéke érje el a 70 százalékot.
Ha ezeknél gyengébb ágyrácsot választunk, akkor idő előtt kell majd kidobnunk matracunkat – és szinte biztos, hogy a garanciából is kiesünk. A lényeg, hogy figyeljünk rá, hogy a matrac legyen egységesen alátámasztva, különben a nem alátámasztott részek gödrösödni, vetemedni fognak.
Ha szeretnénk – és olyan ágybetétet vettünk, amellyel használható – akkor vehetünk mozgatható, dönthető ágyrácsot is. Erről annyit érdemes tudni, hogy használata azért általában nem tesz jót a matracnak – ahogy az ülés sem.
Szóval a matrac várható élettartama csökkenni fog – és ezek az ágyrácsok azért jóval drágábbak is. Én csak betegápolási célzattal venném.
Olyan alátámasztást, ami teljesen zárt alulról én általában nem ajánlok, hiszen az rontja a szellőzését a matracnak – így a földre rakni sem az igazi, de erre a kérdésre visszatérünk a „Gyakran ismételt kérdések” című fejezetben.
Én személy szerint a merev bordasorok mellé teszem le a voksomat. A saját matracom alatt is az van.
Milyen minősítésekkel rendelkezzen egy memory matrac?
Napjainkban nagyon helyesen egyre fontosabb egészségünk védelme. Fontos, hogy ne kerüljünk kapcsolatban mérgező anyagokkal. Szerencsére van két olyan minősítés is, ami objektíven igazolja, hogy memóriahabos matracunkkal minden rendben van.
Az egyik ilyen minősítés az Oeko-Tex 100, a másik pedig a Certipur. Mindkét esetben független laboratóriumok végzik a teszteket. A matrac habja a Certipur és az OekoTex minősítést is megkaphatja, míg a huzata csak az Oeko-Tex 100-at.
Ha matracunk alapanyagai rendelkeznek ezekkel a minősítésekkel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy minden rendben van.
Mire figyeljünk még?
Természetesen fontos még az is, hogy milyen fajta maga a memória alapanyaga, de ezt már kiveséztük a hátrányokról szóló részben. Azt érdemes még megfogadni, hogy mindig olyan helyen vásároljunk, ahol van pénzvisszafizetési garancia. Így minden kellemetlenség elkerülhető.
Gyakran ismételt kérdések
Van-e szaga a memóriahabos matracnak?
Mindennek van szaga. Van szaga a latex matracoknak, a hideghab matracoknak, sőt a zsákrugós matracok sem szagmentesek. Így a válasz a kérdésre: igen, a memory habnak van szaga.
Nagyjából 100-ból egy vásárló jelzi, hogy szerinte „büdös” a matraca. Sajnos egyelőre a tudomány még nem talált fel olyan anyagot, aminek ne lenne valamilyen szaga.
Ha van is valamilyen jellegzetes „új” szaga a matracoknak, akkor azok jellemzően néhány nap alatt elmúlnak. Főleg a vákuum matracok – helyesebben vákuumcsomagolt – esetében jelentkezhet, hogy kell neki egy kis szellőzési idő.
Nekünk nagyon kevés negatív visszajelzésünk volt azzal kapcsolatban, hogy egy matracnak kellemetlen szaga van, így én azt javaslom, senki ne féljen ettől…
Ha valaki esetleg annyira beleássa magát, hogy angol nyelvű honlapokat olvas, akkor megijedhet, hogy ott mennyi példa van arra, hogy az ágybetétnek szaga van. Nem kell megijedni. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság más szabályozásokkal rendelkezik, mint Magyarország.
Ott kötelező úgynevezett égésgátolt habokat használni – másképp forgalomba se lehetne hozni őket -, amelynek bizony tényleg sokkal erősebb szaga lehet, mint a hazai haboknak.
Ha pedig felmerül a kérdés, hogy nem lehet-e, hogy mi is égésgátolt habot vásároltunk, akkor nyugodjunk meg: ez szinte kizárt, hiszen ezek a habok drágábbak, így az európai piacra nem szoktak ilyet hozni.
Ha nem bízunk benne, hogy egészségünk biztonságban van, akkor keressünk nyugodtan az Oeko-Tex és Certipur minőségeket, amelyek garantálják, hogy nem kerül semmi olyan anyag a matracba, aminek nem lenne ott keresnivalója.
Tényleg a NASA találta fel a memória matracokat?
A NASA-s sztorit mindenki ismeri. Nagyjából minden matrac szaküzletben ezt kezdik el mesélni az érdeklődőknek. A NASA fedezte fel, az asztronauták használták, stb… Van ennek jelentősége annak a szempontjából, hogy jól fogunk-e aludni rajta? Nincs.
Egyébként nem a NASA fedezete fel, hanem egy a NASA-val együttműködő cég, illetve a űrhajósok nem ezen aludtak, hanem arra szolgált, hogy csökkentse az asztronauták testére ható erőhatásokat.
Végülis az ülésekbe szánták. Emellett hosszú utat járt be, mire egyáltalán rájöttek, hogy matracnak is kiváló – többek közt párnázták vele az amerikaifocisták sisakjait is. Emlékeim szerint a Tempur volt az első, akinél használták.
Bár ez egy érdekes adalék lehet, de fontos leszögezni, hogy azért mert a NASA egyik partnere fejlesztette, még nem biztos, hogy jó is lesz rajta aludni.
Sokkal fontosabb lenne, hogy olyan hatásairól beszéljünk, amelyek majd a mindennapokban előnyére (mint a jobb nyomáseloszlás) vagy hátrányára (mint a rossz szellőzés) válnak.
Ki lehet mosni a memóriahabot?
Nem. Ahogyan a legtöbb matrac magját, úgy a memóriahabos matracot sem szabad kimosni. Ha a memória hab megszívja magát vízzel, akkor gyakorlatilag soha nem fog normálisan kiszáradni.
De még ha ki is száradna, a memóriahab akkor is elveszítené egy sor olyan tulajdonságát – egyébként a formáját is -, ami igazán jóvá varázsolja. Éppen ezért ellenjavallott kimosni az olyan matrachuzatokat, amelyekbe memory foam van steppelve.
A memory foam matracban tényleg nem telepszenek atkák?
Ez a feltételezés abból a gondolatból ered, hogy a memóriahabos matracok annyira sűrű anyagot tartalmaznak, hogy abba már nem mennek bele a poratkák.
Anélkül, hogy mélyebben elemeznénk ezt a gondolatot. Az atkák nagyon jól fogják érezni magukat a matrac huzatában is. Nem érdemes ez alapján dönteni. Egy jó, 60 fokon – vagy még magasabb hőmérsékleten – mosható matracvédővel amúgy is kezelni lehet a probléma nagyját.
Jó ötlet babaágyba memória matracot rakni?
Nem. Nagyon nem. Úgy általánosságban sem ajánlják a túl puha matracokat a babáknak – növelheti a bölcsőhalál kockázatát. A memóriahab nem csak, hogy egy lágy anyag, de a szellőzése is rossz.
Sajnos már elkezdtek felbukkani a piacon a memóriahabos gyerekmatracok. Véleményünk szerint ez nagyon súlyos szakmai hiba.
Tényleg nehezebb a szex az emlékező hab matracokon?
Igen. Minden rendelkezésünkre álló felmérés – és saját tapasztalataink is – ezt támasztja alá. Alapvetően minél puhább egy ágy, annál trükkösebb a dolog. De ezekre a matracokra ez fokozottan igaz.
Elszíneződött a hab a matracon. Ez ront a minőségén?
Önmagában az elszíneződés a memory matracok esetében is egy normális folyamat eredménye. Ahogy öregszik a hab, úgy lesz egyre sötétebb a színe – különösen ha fényt kap.
Ettől nem kell megijedni, ez természetes jelenség. Arra azért figyeljünk, hogy tűző napra ne tegyük ki az ágybetétet, mert az nem fogja szeretni.
Elmúlik a hátfájásom a memory matractól?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Az sem biztos, hogy a rossz matrac okozza a hátfájást. De a fájdalom nem attól fog elmúlni, mert visco hab van az ágybetéten, hanem attól, ha olyan matracot veszünk, ami megfelelően támaszt alá – se nem kemény, se nem puha.
Ha jól választunk, akkor mindegy, hogy hideghab, habrugós, zsákrugós vagy latex matracot veszünk. Egy formakövető matrac ugyanis nem okozhat hátfájást. Ha fájdalmaink vannak, első körben keressünk fel egy ortopéd szakorvost és ne a matracokkal kísérletezzünk.
Milyen testsúly mellé ajánlott a memóriahabos matrac?
Alapvetően nagyon nehéz ezt meghatározni, hiszen mindannyian más komfort érzettel rendelkezünk. Azonban annyit objektíven el lehet mondani, hogy nagyobb testsúllyal rendelkező embereknek ajánljuk legkevésbé.
Egyrészt az ő súlyuk alatt jobban be fog nyomódni a matrac, másrészt általában a súlytöbblettel rendelkező emberek amúgy is kevésbé bírják a meleget, így ebből probléma adódhat.
Miért hívják memory habnak, emlékező habnak?
A memória vagy más néven visco (viszkoelasztikus) hab nehezebben, lassabban nyeri vissza formáját, mint a többi hab. Ezért hívják emlékezőhabnak is, hiszen egy rövid ideig – a hab fajtájától függ, hogy mennyi ideig – emlékszik rá, hogy hogyan feküdtünk benne.
Melyek a standard memory matrac méretek?
Hagyományosan a 80×200, 90×200, 140×200, 160×200 és a 180×200-as méretek számítanak standardnak Magyarországon. Minden más egyedi méretnek minősül, így biztos többet kell rájuk várni. A legtöbb matracbolt ettől függetlenül legyárt szinte bármilyen egyedi méretet is.
Meddig bírja egy memory matrac? Milyen garanciák vannak?
A Matracpedia szerkesztőinek egységes álláspontja szerintem nagy általánosságban az mondható ki, hogy egy matrac hasznos élettartama 6-8 év. El lehet használni 20 évig is, csak már más lesz…
A garanciaidők széles intervallumban mozognak: 10-25 évig. Mi mégis ezt mondjuk: 6-8 év. Ráadásul ez egy jó matrac használati ideje. Biztos, hogy egyes olcsóbb matracok ennyit nem bírnak ki.
Továbbá az is szubjektív, hogy egy matrac mikor ér a „tönkrement” állapotba. Az elmúlt években láttam már iszonyatosan rossz állapotban lévő matracokat, amire azt mondták, hogy még nagyon jó. És láttam olyat is, ami szinte hibátlan volt, mégis azt mondták rá, hogy nem lehet rajta aludni…
Kell forgatni a memóriahabos matracokat?
Az ilyen matracoknak általában csak az egyik oldala használható alvásra – csak az egyik oldalon van memóriahab. Ha mindkettőn lenne, akkor sokkal drágább lenne. Így a fekvőfelületet nem kell forgatni.
Azonban néhány havonta egy fejvég-lábvég cserét mi szoktunk ajánlani. Így sokkal könnyebben fitten és egészségesen tarthatjuk matracunkat.
Nem árt a vákuumcsomagolás?
A vákuumcsomagolás nem árt a a memóriahabos matracoknak. Ha ártana, akkor nem csinálná senki. JTovábbá egy matrac nem lesz attól jobb, sem rosszabb, hogy így van csomagolva. Földanya viszont örülni fog, hiszen sokkal kevesebb kamion kell ugyanannyi matrac szállításához.
Vannak olyan sűrűségű memóriahabok, melyet már nem vákuumoznak, mert adott esetben kockázatos lenne, vagy túl sokáig tartana, amíg kinyílik a matrac. Ilyen esetben gondolni kell a szállításból adódó nehézségekre.
Miért van olyan nagy árkülönbség a memory matracok között?
Memória matrac és memória matrac között rengeteg különbség lehet. Lehetséges, hogy az egyik 40-es sűrűségű, a másik pedig 60. Lehet, hogy az egyiknek olyan a huzata, ami olyan műszálas, hogy sírnak az óceánok, míg a másikban jelentős mennyiségű természtes anyag van.
Lehet, hogy az egyik alatt 25-ös, gyakorlatilag a leggyengébb hideghab van, míg a másik alatt 50-es. Lehet, hogy az egyik éppen egy akciós matrac, stb…
Soha ne csak önmagában az árat nézzük, mert az nagyon félrevezető lehet – és félrevezető is. Vannak olyan cégek, akik konkrétan hazudnak például arról, hogy mennyire ismertek világszerte.
Csekkoljuk a tényeket, ellenőrizzük az állításokat és hasonlítsuk össze az elérhető adatokat. Mindezek után el tudjuk majd dönteni, hogy ár-érték arányban melyik ágybetétet vegyük meg.
Földre rakhatom?
A matracok garanciajegyében nagyon sokszor benne van, hogy földre vagy egybefüggő, sík felületre a matracot nem szabad rakni. Ez a kitétel abból a félelemből ered, hogy a matrac bepenészedhet.
Ha a matrac bepenészedik, az legritkábban a saját hibája. Ilyenkor általában arról van szó, hogy a lakásban nagy páratartalom van, nincs szellőzés. Ebben az esetben természetesen a matrac is lehet penészes – ahogy bármi más is.
Ha azonban a lakással nincsen ilyen probléma, akkor elvileg a matraccal sem lehet. A gyártók önvédelemből írják bele a garancijegybe a tiltást. Nem szeretnék, hogy a vásárlók őket támadják a penészes matraccal kapcsolatban.
Egybe vagy külön? Érezni a másik mozgását?
Sokszor felmerülő kérdés, hogy a memóriás matracokon érezni-e a másik mozgását, forgolódását. A válasz egyszerűnek tűnik, mégis kicsit összetettebb. A memóriahab nem adja át nekünk a másik mozgási energiáját. Nem fogjuk őt érezni.
Azonban az, hogy milyen alapra épül a memória réteg, már fontos tényező. Míg a hideghabok, a habrugós, a latex és a zsákrugós alapok esetében nem fogjuk érezni a másikat – persze itt is vannak kivételek, de ritka az ilyen hiperérzkeny személy -, addig egy bonellrugóra telepített memorys matracon egészen biztosan.
Tehát hideghab, latex, zsákrugós és habrugós alapok esetében nyugodtan vehetünk egy nagy matracot – persze a két kicsinek is van előnye, hiszen könnyebb kezelni. Míg bonellnél vegyünk inkább minden esetben két kicsit.
Ezért mondjuk mindig, hogy nagyon fontos az is, hogy mi van a memóriahab réteg alatt. És persze nagyon fontos, hogy személyesen próbáljunk, hiszen ott kiderülhetnek az ilyen problémák.