Rugós matracok
Alapvetően 3 féle rugós matrac van itthon a köztudatban. A zsákrugós, a bonell rugós és az epeda rugós. Ebből egyet már sehol nem lehet kapni, egy általában nem alkalmas az alvásra, egy pedig kiváló. Ha elolvasod ezt a cikket, akkor képes leszel megkülönböztetni őket, sőt kiválasztani a tökéletest…
… Az egyik legkorábbi alapanyag az acél volt, amit matrackészítéshez felhasználtak. Bár a régebben nagy népszerűségnek örvendő rugós matracok iránti érdeklődés csillapodott némileg, a mai napig sokan szeretnék rugós matracon kipihenni mindennapi fáradalmaikat.
A rugós matracok nem rosszabbak, de nem is jobbak más matracoknál. Az is igaz – mint a későbbiekben ki is fejtjük – van olyan rugózat, amelyből tulajdonságai miatt sokkal jobb matrac készíthető, mint más rugórendszerből.
Először is átnézzük milyen típusú rugós matracokkal találkozhatunk a matrac piacon.
Táskarugós matracok
Jelenleg a táskarugós matracok jelentik a rugós matracok csúcsát. A táskarugós matracot nevezik még zsákrugós, tasakrugós és Marshall rugós matracnak is. Ez utóbbi a feltalálójára, James Marshallrautal, aki 1900-ban fejlesztette ki a táskarugózatot.
Minden hátrány, ami a bonell rugós matracra jellemző, kiküszöbölésre került a táskarugós matrac megtervezésekor. Ezek a bosszantó tulajdonságok pedig a kellemetlen áthullámzás, síkrugalmasság, (ideális komfortréteg hiányában) kemény felület, illetve a gyenge formakövetés.
Amennyiben rugós matracban gondolkodunk, a táskarugós matracnak általában nincs alternatívája – már ha jót szeretnénk persze.
Pontrugalmasság
A táskarugós matrac magja sok, kis átmérőjű rugócskából áll, melyek zsákokba, tasakokba vannak belevarrva. A táskákat pedig középtájékon össze is tűzik. A táskarugók nincsenek egymással mechanikus kapcsolatban, szinte teljesen egymástól függetlenül mozognak.
Emiatt a zsákrugós matrac csak ott nyomódik be, ahol a terhelés éri, vagyis kiemelkedő a pontrugalmassága. Ez azért nagyon fontos, mert e nélkül nincs zavartalan alvás. A pont rugalmas táskarugós matracon nyugodtan forgolódhatunk anélkül, hogy párunk pihenését megzavarnánk.
Az egymástól zsákocskákkal elválasztott rugókra ráadásul egyáltalán nem jellemző a bonell rugózatnál időnként hallható nyikorgás.
A tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a táskarugós matracok pontrugalmassága azért még mindig elmaradhat a habmatracokétól. Ez a probléma főként akkor jelentkezik, amikor a zsákrugózatra vastag, merev filcréteg vagy esetleg kókuszlap kerül, vagy ha a zsákrugókon található komfortréteg pontrugalmassága nem megfelelő.
Ez a különbség a legtöbb esetben azonban olyan szinten elhanyagolható, hogy a gyakorlatban nem is igazén érezzük alvás közben.
A lényeges tehát inkább az, hogy e tekintetben fényévekre van a bonell és epeda rugórendszerektől.
Formakövetés/komfort
A több száz vagy akár ezer kis rugócska pontról pontra képes igazodni a pihenni vágyó test formájához, a gerinc természetes hajlatait nagyszerűen képes tehermentesíteni. Az egészséges és gerinckímélő matrac pedig pont arról ismerszik meg, hogy alkalmazkodik testünkhöz és feszültség mentesíti a gerinc csigolyáit.
Ezáltal a táskarugós matracok kényelmessége a legkomolyabb latex, HR hideghab és memory hab matracokkal vetélkedik.
Hiába azonban a számtalan kisméretű rugócska, az acél önmagában keményebb, mint például a habanyagok, ezért a táskarugós matracokat is kényelmi réteggel látják el, melyek plusz formakövetést és komfortot biztosítanak.
Tartósság
Akár még jobban is bírhatják a strapát a zsákrugós ágybetétek bonell rugós társaiknál. Mivel ezek a matracok adott esetben több ezer (!) kis rugócskát is tartalmazhatnak, a pihenő test súlyát sokkal több acélrugó támasztja meg, azért ezek nehezebben is fáradnak el, mint a bonell rugók – más matracokhoz hasonlóan a zsákrugós matracok hasznos élettartama is 6-8 év.
A tartósság természetesen sok más mindentől is függ, a rugó vastagság, minőség és a komfortréteg tulajdonságai is hatással lehetnek rá, de a korábban leszögezett mondat általánosságban azért megállja a helyét.
A komfortréteg hamarabb tönkremehet a táskarugós matracon, mint maga a rugózat (ez minden rugós matracra igaz). Ebben az esetben, a rugókon való alvás kényelmetlensége miatt pedig cserére szorulhat a kényelmi réteg. Ebben az esetben praktikus a levehető, cserélhető komfortréteg, ami a hazai piacon egyelőre nem jellemző sajnos.
Szellőzés
Az ideális, hűvös, száraz alvásklíma nélkülözhetetlen a regeneráló alváshoz. Ehhez pedig olyan matrac kell amely képes elvezetni a testből az éjszaka folyamán kiáramló párát illetve megfelelően átszellőzik.
A táskarugós matrac belseje nem tömör, ezért kitűnően szellőzik, ezzel segíti a jó minőségű alvást.
Táskarugós matrac – milyet válasszunk?
A táskarugós matracok a legkényelmesebb ágybetétek közé tartoznak, azonban nagyon nem mindegy milyet választunk, nagy különbségek lehetnek ugyanis az egyes zsákrugós matracok között tulajdonságaikban.
Mire kell tehát figyelnünk zsákrugós matrac vásárláskor?
A rugószám/rugósűrűség, rugó vastagság és a párnázó réteg tulajdonságai együttesen határozzák meg a táskarugós matrac kényelmességét és tartósságát. Ezeket viszont csak és kizárólag együtt érdemes kezelni, önmagukban nem sokat érnek. Ha nem harmonizálnak ugyanis egymással, az kihat a matrac egészére.
A magyarországi táskarugós matrac kínálatban általában a rugósűrűséget szokták megadni (azt sem mindig) illetve többé-kevésbé a kényelmet szolgáló plusz réteg tulajdonságait, a rugó vastagságot viszont inkább csak elvétve sajnos (a kettő szorosan összefügg). Amikor felkeressük személyes a matracszaküzletet, tisztázni kell ezeket.
A személyes matracpróba mutathatja majd meg a zsákrugós matrac valódi komfortját, ez szinte „kötelező” matrac vásárlás előtt.
Táskarugós matrac rugószám/rugósűrűség
A táskarugók száma, mely egyúttal a rugók átmérőjét is meghatározza a táskarugós matrac egyik legfontosabb jellemzője, mely azonban a rugó vastagsággal és a kényelmi réteg tulajdonságaival együtt adja meg a táskarugós ágybetét feszességét, komfortját, valamint tartósságát is.
A rugósűrűséget az angolszász világban az egész matracra vonatkozóan szokták inkább megadni (a King Size, 150×200-as franciaágy méretet veszik alapul), nálunk Magyarországon pedig négyzetméterenként. Összehasonlításkor tehát figyelembe kell venni, melyiket használja a gyártó.
Fontos leszögezni, hogy még a viszonylag alacsony rugószámmal rendelkező táskarugós matrac is lekörözi a bonell rugós matracokat!
A táskarugós matracok rugósűrűsége itthon olyan 200 és 600 db/m2 között helyezkedik el átlagosan. A 400-500 db/m2 vagy afeletti rugószám már csak az igazán exkluzív táskarugós matracnál jellemző.
Ahogy korábban is írtuk már, a táskarugós matracok sokkal hatékonyabban idomulnak testünk alakjához, ezzel pedig a gerinc csigolyáit is sikeresebben tehermentesítik, mint a bonell rugós ágybetétek. Ennek mértékét pedig a rugósűrűség is befolyásolja, a sűrűbb rugózat precízebben alkalmazkodhat testünkhöz.
De milyen is az ideális rugósűrűség a táskarugós matracnál?
Szerintünk a 200-220 db alatti rugószámmal rendelkező zsákrugós matracokat érdemes inkább kihagyni, egy 250 db/m2 sűrűségű zsákrugózatból viszont már jó matrac is készíthető, a 300-350 db feletti rugószámmal pedig már biztos nem nyúlunk félre.
Rugó vastagság
De a rugószám és komfortréteg mellett fontos még a rugó vastagsága is, ezek ugyanis együttesen adják meg, hogy milyen kemény illetve feszes lesz a matrac valamint hogy meddig bírja a strapát.
A vastagabb rugót nehezebb összenyomni és többet bír, vagyis az évek folyamán kevésbé gyengülhet el, azonban sajnos emiatt túl kemény is lehet a táskarugós matrac. Hiába bírhatja azonban a vastagabb rugózat tovább, ha az egész matrac leamortizálódik 6-8 éven belül, vagyis eltörpül ez az elméleti előnye. Érdemes helyette inkább félkemény vagy akár lágy rugózatot választani, melyek komfortosabbak lehetnek.
A rugók vastagsága nagyjából 1,2-2,2 mm között váltakozik, az 1,2-1,4 mm-t a lágy illetve félkemény kategóriába sorolja a Johnryanbydesign blog, 1,6 felett már kemény, az 1,9-nél is vastagabb rugózat pedig már nagyon kemény szerintük.
Ez utóbbit inkább csak érdekességképpen említettük meg, ugyanis a rugózatnak a rugók vastagságából eredő feszessége nem egyezik meg a matrac valódi keménységével, szerintünk a rugók vastagsága a másik két jellemző (rugószám, párnázó réteg) nélkül, önmagában nem értelmezhető.
A testsúly és az alvópóz a személyes próba során megmutatja majd egyébként milyen vastag rugózat a kényelmes.
Kényelmi réteg
A rugózaton található komfort réteget is jól kell azonban megválasztanunk, hiszen mind a kényelmet és formakövetést, mind az élettartamot befolyásolhatja. A rugós matrac topper általában habanyagból – a legnépszerűbbek a hideghab és a memory hab –, latexből vagy mini táskarugókból készül.
Az hogy milyen vastag komfortréteg nyújt valódi kényelmet és tehermentesíti gerincünket megszokott alvópózunkban az alatta lévő rugók számától és vastagságától függ, egy lágyabb rugózatra elég lehet egy vékonyabb kényelmi réteg is, egy keményebbre viszont elkelhet egy magasabb is akár.
Általánosságban 2-6 centis kivitelben készülnek a párnázatok a táskarugózat jellemzőitől függően, de ez gyártónként elég nagy szórást mutat.
Hideghab komfortréteg
Az egyik legjobban variálható alapanyag a matraciparban a hideghab. Keménységét, rugalmasságát és sűrűségét tetszőlegesen változtathatják a gyártók. Így többek között kiváló toppert is lehet belőle csinálni a táskarugós matracokhoz.
A hideghab kényelmi rétegből a nagy rugalmas (HR) és nagy sűrűségű (HD) komforthabok a legprofibbak, ruganyosabbak, formatartóbbak és kényelmesebbek ugyanis a hagyományos hideghaboknál illetve sokkal jobban szellőznek, mint a memória habok. A minimum 40 kg/m3 tömegsűrűségű hideghabokat hívjuk nagy sűrűségűnek (High Density).
Ráadásul aki ragaszkodik a ruganyos felületű zsákrugós matrachoz, annak plusz pont ha a komfortréteg is rugalmas.
Memory párnázás
A memória hab az egyik leghatékonyabb nyomásmentesítő és így az egyik legkényelmesebb anyag a matrac iparban. Tapasztalataink szerint viszont az egyik legmegosztóbb is, ugyanis a memory hab által nyújtott „mocsárszerű” komfort nem mindenkinek a szíve csücske.
A memory hab komfortréteggel ellátott ágybetéteken ugyanis egy kicsivel nehezebb lehet a mozgás, az átfordulás.
A hőre lágyuló memória anyag ráadásul egy cseppet sem szellőzik illetve hajlamosabb a túlmelegedésre. Emiatt az izzadósabb embereknek nagyon meg kell gondolniuk, akarnak e egy „fűtőtestet” maguk alá mondjuk nyáron a nagy melegben.
A lassan besüppedő memory hab elvesz egy kicsit a rugós matrac rugalmasságából ugyan, de ettől függetlenül nagyon jól működnek együtt. Például a memory habos táskarugós matrac pontrugalmassága kiemelkedő.
Vannak persze olyan jól szellőző „különleges” memória anyagok – mint például a cellpur memory hab – melyek a hagyományos memory géllel szemben valóban kiválóan átlélegeznek, ezek azonban nálunk – magas árfekvésük nem erre a piacra szánta ezeket – még sajnos nem nagyon terjedtek el.
A memory habot keménysége és sűrűsége szerint osztályozhatjuk. A kemény memory habnak tulajdonképpen semmi értelme- meglepő módon találkozhatunk velük egyes forgalmazók kínálatában. Általános ökölszabály a hazai matracszakértők körében, hogy a minimum 50 kg/m3-es sűrűségű memory hab nyújt hosszú távú komfortot, a kisebb sűrűségűeket ha lehet kerülni kell.
A prémium, 80-90 kg/m3-es sűrűségű memory habok alaktartóbbak és még kényelmesebbek lehetnek, az is igaz azonban, hogy a korábban említett hátrányok hatványozottan igazak ezekre (túlmelegedés/rossz szellőzés, nehezebb mozgás).
A memory habbal ellátott ágybetétekkel bővebben foglalkoztunk ebben a cikkünkben: memóriahabos matracok.
Latex kényelmi réteg
A rugalmas és időtálló latex is kitűnően tölti be szerepét a táskarugós matracon kényelmi rétegként. A nagy tömeg sűrűségű (általában 60-85 kg/m3) latex hab lassabban amortizálódik az évek során, hihetetlenül ruganyos és kényelmes illetve prímán átjárja a levegő, ennek köszönhetően nem izzaszt le.
Ha tehetjük, válasszunk olyat melynek védjegy garantálja magas természetes anyag tartalmát. Az előnyök csak ezeknél érezhetőek maximálisan. A matrac piacon többségben vannak ugyanakkor a kevert latex (természetes gumilatex és műkaucsuk keveréke) és szintetikus latex komfortrétegek sajnos.
Mini táskarugózat
Stílszerű, hogy a táskarugókat miniatűr méretű mini zsákrugókkal tegyük kényelmesebbé. Mind a kényelmet, mint a formatartást garantálja ugyanis a mini táskarugózat. Nem utolsósorban, a „mágikus” rugószámot is növelheti a gyártó (akár 10 000 rugóra!), amennyiben ezt a megoldást választja.
A hazai táskarugós matrac piacon egyelőre nem igazán jellemzőek a mini táskarugós ágybetétek.
Kókusz „kényelmi” réteg
Elvétve találkozhatunk azzal a meghökkentő megoldással, hogy a merev és kemény (!) kókuszréteg kerül rá a zsákrugózatra. A kókuszmatracot mi amúgy is a legkevésbé praktikus alapanyagként tartjuk számon, mind alátámasztó, mind komfortrétegként.
Cserélhető kényelmi réteg
A plusz komfortot adó párnázat fárad el legelőször a táskarugós matracon. Ilyenkor kénytelenek vagyunk szinte csak a rugókon feküdni, ami nem annyira kényelmes azért (a vékonyabb, lágyabb zsákrugózat praktikusabb ilyenkor, de hosszú távon az se lesz igazán komfortos).
Ekkor jön kapóra a leszedhető és cserélhető kényelmi réteg. Így akár egy kicsivel ki is tolhatjuk rugós matracunk élettartamát, persze ehhez megfelelő minőségű rugózat kell. A vékonyka topperek ugyanis korábban veszíthetnek komfortjukból, míg a rugózat tovább szokta bírni a terhelést.
Egy és kétoldalas zsákrugós matracok
A táskarugós matracok is többfajta kivitelben készülhetnek. Egyes típusok csak az egyik oldalon tartalmaznak komfortréteget, így ezeknél ez az oldal a fekvőfelület, a másikat hanyagolni kell, hiszen az nem olyan kényelmes.
Mások mindkét oldalon tartalmaznak valamilyen kényelmet szolgáló toppert illetve ezeket között is vannak különbségek. A komfortréteg lehet ugyanaz alul és felül, de az is előfordul hogy vastagságban és/vagy anyagban is eltér a kettő. A kétoldalas táskarugós matracnál mindenképpen előny lehet a változtatható komfort.
Egyes zsákrugós matracok téli-nyári oldallal rendelkeznek, ezeknél a matrac téli oldalán a huzat kívül vagy belül gyapjú réteget tartalmaz, mely a zordabb időben is melegen tart.
Zónás táskarugós matracok
Testünknek a legtöbb alváspózban más és más mértékű keménységre lehet szüksége az egyes testrészeknél. Oldalt alvásnál például a csípő és a váll a kiugró pontok, melyeknek lágyabb támasz szükséges. Háton alvásnál a medence nyomódhat, hason alvásnál pedig a deréktáji (lumbális) csigolyák.
Az ergonómiai zónákkal ellátott matrac sokkal precízebben idomul tehát testünk hajlataihoz, hatékonyabban feszültség mentesíti a csigolyákat illetve kényelmesebb, mint a „normál” matracok.
Ha jobban is izgatnak a zónás matracok nézd meg ezt a videót!
A táskarugós matracoknál legtöbbször a rugók vastagságát változtatva hozzák létre a zónákat. Általában 5 vagy 7 zónára van osztva a matrac rugózata (de ettől eltérően lehet 3 vagy például 9 zónás is).
Elméletben a rugószámmal is lehetne „játszani” e tekintetben, de ez nem igazán jellemző. Korábban találkozhattunk a különféle magasságú tasak rugók alkalmazásával illetve a rugó a rugóban megoldással (a matrac keményebb részein, a zsákrugóban lévő kisebb rugó akadályozta meg a testrész túlzott besüppedését).
Emellett a kényelmi réteget is lehet zónázni, például formára vágott habanyaggal.
Bonell rugós matracok
A bonell rugós matrac tulajdonképpen (kicsit leegyszerűsítve) a klasszikus rugós matrac – az 1870-es évek elején alkalmazta először Heinrich Westphal, de csak később terjedt el széleskörűen – , annak idején ez volt a legelterjedtebb típus a kategóriájában. Szerencsére mára már megtört az egyeduralma, több hátránya van ugyanis, mint előnye.
Mindent elmondok ebben a videóban, amit a bonell matracokról tudni kell…
De miből is származik ez a hátrány? Hogy is néz ki egy ilyen matrac?
A bonell rugózat viszonylag kis számú, nagyméretű rugóból áll, melyek egymáshoz vannak rögzítve (bizonyos típusok esetében egy a matrac szélein körbefutó acélkeretre is rá vannak fűzve).
A rugók a matrac teljes hosszán végigfutó kis spirálrugókkal vannak egybefűzve. A nagy átmérőjű (körülbelül 5-8 cm) bonell rugók homokórát formáznak. Egy bonell rugós matrac általában 100-150 (ritkábban lehet némileg magasabb ez a szám) rugót tartalmaz négyzetméterenként, mely eltörpül mondjuk egy zsákrugós matrac rugószámához képest.
Síkrugalmasság
A kevés számú, összefűzött rugóból erednek a bonell rugós matracok igazi hátrányai. Ezek ugyanis mechanikus kapcsolatban állnak egymással, együtt mozognak, a mozgási energiát továbbítják az ágybetét teljes felületén.
Ezt síkrugalmasságnak nevezzük, és a probléma súlyát jól mutatja a matrac szakértők általában egyöntetű véleménye, amely szerint lehetetlenné teszi a nyugodt és regeneráló pihenést.
A síkrugalmas matrac ugyanis nem csak azon a ponton nyomódik be, ahol a terhelés éri, hanem jóval nagyobb felületen, „áthullámzik”, így ha a bonell rugós matracot használó pár között például nagy súlybeli eltérés van, akkor a nagyobb tömeg felé kezd el lejteni a matrac.
Egy ilyen ágybetéten még a forgolódás is elűzi sajnos párunk álmát, hiszen szinte minden mozdulatunkat érzi, a folyamatos felébredés pedig megzavarja alvásciklusait.
Keménység/gyenge formakövetés
A bonell rugós alapból ráadásul nem egyszerű kényelmes matracot csinálni. Ez az együtt mozgó, nagy átmérőjű rugókból álló rugózat ugyanis nagyon rosszul alkalmazkodik a test formájához, a gerinckímélő, precíz formakövető matracokkal szemben akár kemény nyomáspontokat is okozhat, oldalt fekvésnél (mely az egyik legnépszerűbb alvópóz) például nyomhatja a csípőt és a vállat.
A bonell rugós matracokat jellemzően vastagabb rugókból készítik, azért hogy ellenállók legyenek a korai kifekvéssel szemben. A gyakorlatban ez egyébként nagyjából 2-2,4 mm-es vastagságot jelent (természetesen vannak vékonyabb bonell rugók is, de azokat ritkábban használják fel).
A probléma ezzel az, hogy – bár lehet tartósabb – a vastag rugózat feszesebbé, keményebbé is teszi egyúttal a matracot, amitől csak kényelmetlenebb lesz.
Természetesen a rugózatot – ahogy a későbbiekben lesz is róla – valamilyen kényelmi réteggel komfortosabbá szokták tenni, de ez a lényegen nem változtat, ettől még bőven elmarad tulajdonságait tekintve a zsákrugós matracoktól.
Bonell rugós matrac kényelmi réteg
A matraciparban vannak praktikus és kevésbé praktikus anyagok. A bonell rugó az utóbbiakhoz tartozik sajnos.
Mert kényelmesebbé lehet persze tenni ezt az általában kemény, formakövetésben pedig gyengén muzsikáló acélrugózatot, kérdés az hogy minek, amikor vannak ennél sokkal jobb alátámasztó rétegként funkcionáló alapanyagok – mint például az előbbiekben tárgyalt táskarugós matracok.
A bonell rugós matrac ugyanis komfortréteggel sem hozza azt a kényelmet, amit egy zsákrugós matraccal tapasztalhatunk.
Amikor ráfekszünk egy ilyen matracra, a néhány centis kényelmi réteg lassan elkezd benyomódni, majd megérkezünk a bonell rugózat kemény felületére, a zsákrugós matrac esetén a komfort viszont nem ér véget a toppernél (kényelmet szolgáló réteg), hanem a rugós tartómag folytatja a formakövetést. Eléggé más érzés lehet a kettő.
Egy kimondottan vastag (6-8 centis) komfortrétegnél persze már nehezebb lenne köztük különbséget tenni, de a viszonylag kedvező előállítási költséggel rendelkező bonell rugós matracokra nem az a jellemző, hogy a gyártók kiemelkedő minőségű és vastagságú komfortréteggel látnák el ezeket – kivételt képezhetnek persze ez alól a prémium bonell rugós matracok. A kemény bonell rugózaton egy vékonyka párnázó réteg pedig sajnos nem sokat ér.
Alapvető ugyan, mégsem csak a vastagság a lényeges a kényelmit rétegnél a rugózaton, a minőség ugyanúgy meghatározó. Nem mindegy ugyanis, hogy mondjuk egy 30 kg/m3-es sűrűségű hagyományos vagy egy 40-es sűrűségű nagy rugalmas HR hideghab adja a kényelmet a bonell rugós matracon.
Utóbbi ugyanis egy jobban szellőző, komfortosabb és időállóbb anyag is. A relatíve olcsó bonell rugós matracot általában nem drágítják komolyabb kényelmi rétegekkel.
Tartósság
A vastag acélrugókból készülő bonell rugózat kevéssé hajlamos a deformálódásra, a matrac alapanyagok között viszonylag időtállónak szoktuk elkönyvelni. Az hogy mondjuk a habokhoz képest némileg lassabban érezhető a rugózat elgyengülése, még előnynek is számíthat.
Ne felejtsük el azonban, lehet a vastag rugózat tartós, attól még ugyanúgy kényelmetlen marad. Ugyanilyen módon, a vékonyabb bonell rugók pedig lágyabbak és kicsit komfortosabbak lehetnek, de gyorsabban el is gyengülhetnek.
Az viszont egyértelműen rombolja a tartósságot, hogy a bonell rugós matrac rugószáma/rugósűrűsége alacsony (általában 100-150 db/m2), így a négyzetméterenként 200-600 darab rugócskával rendelkező táskarugós matrachoz képest már nem olyan formatartó, hiszen a test súlyát kevesebb rugónak kell elnyelni vagy másképp, az egy-egy rugóra eső terhelés sokkal nagyobb, ezért a bonnel rugó rövidebb idő alatt megereszkedhet.
Úgy általában igaz a rugós matracokra, hogy probléma igazából nem a rugózat tartósságával kapcsolatban merül fel, hanem a kényelmi rétegek idő előtti elfáradásával, mely a hasznos élettartam (ez véleményünk szerint a matracoknál 6-8 évre tehető) elérése után egy kényelmetlenebb matracot eredményez, hiszen szinte az acélrugókon fekszik az ember.
Átszellőzés
Az egyik nagy előnye a bonell rugós matracnak a príma átszellőzés. Ez azért fontos, mert ideális, száraz, nem túl meleg alvásklíma nélkül nem tudunk pihentetően aludni. Márpedig a bonell rugós ágymatrac belseje légüres tér (a rugókon kívül), ezért hatékonyan átjárja a levegő.
Érdemes bonell rugós matracba fektetni?
A fentebb leírtakból kitűnik, hogy ha lehet szerintünk érdemes inkább elkerülni a bonell rugós matracokat. Ha mindenképpen bonell rugós matracra fáj a fogunk, a komfortréteg vastagságra és minőségére nagy figyelmet kell fordítanunk.
De nagy csodákra azért mint említettük nem kell számítani, a bonell rugós matracot általában nem a jobb komfortrétegekkel készítik (legalábbis Magyarországon biztos nem ez a helyzet), a komolyabb kényelmi rétegeket a táskarugózatra építik.
És természetesen kihagyhatatlan tanács, hogy a bonell rugós matracot is csak személyes próba után szerencsés megvásárolni.
Epeda rugós matracok
Ma már szinte sehol sem kaphatók epeda rugós matracok, egy pár szót azért ezek is megérdemelnek. Azt mondhatjuk, az epeda rugós matrac szerkezetileg a bonell rugós matraccal rokon. Nem véletlen, hogy sokan keverik a kettőt.
Nézd meg videónkat az epedarugókról!
A különbség főként abban áll, hogy az epeda rugós matracot egyetlen acélhuzalból készítik. Hátránya ugyanaz, mint a bonell rugós matracnak, vagyis az együtt mozgó rugók miatt pocsék a formakövetése, kemény és áthullámzó a felülete.
Vagyis elég gyengén alkalmazkodik a pihenő test formájához, túlzottan kemény alátámasztást kínál a gerincoszlopnak, ezzel pedig feszültséget teremthet a csigolyákban. A nyugodt alvásnak pedig azért állja útját, mert síkrugalmassága miatt a nehezebb súly felé lejt a felülete. Alátámasztó rétegként tehát ez sem a legoptimálisabb.
Sokszor érveltek korábban az epeda rugós matrac mellett azzal, hogy a vastagabb acélhuzal (akár az 5 mm-t is elérhette), a több anyag miatt tartósabb, mint például bonell rugós testvére.
Ebben persze lehet igazság, ne felejtsük el azonban a korábban mondottakat, lehet formatartóbb a vastagabb rugózat, de emiatt veszíthet is komfortjából, vagyis megfelelően vastag – és minőségi anyagból készült – kényelmi réteg nélkül nem vagyunk előrébb az epeda rugós matraccal.
Arról az igen fontos tényről sem árt elfeledkezni, hogy bár időnként feltűnik egy-egy cég kínálatában valamilyen epedarugós matrac, tudtunkkal ilyet már senki nem készít…
A Matracpedia szerkesztői a zsákrugós/táskarugós matracok mellett teszik le a voksukat. Ennek megfelelően a továbbiakban ezt a témát fogjuk bővebben kifejteni.
Rugós matrac keménység
A matrac keménységének helyes megválasztása már önmagában is az egyik legnehezebben kérdés. Így van ez a zsákrugós matracok esetében is.
Nincs ugyanis egységes szabvány, ami alapján össze lehetne hasonlítani a matracokat. Egyes gyártók ugyan alkalmazzák a H1-H5 skálát a keménység mérésére, de a többség nem használja.
Másrészt nagyon szubjektív dolog a keménység, ezt ugyanis mind a testsúly, mind az alváshelyzet befolyásolja. Hogy még tovább bonyolítsuk a kérdést, még az az alapelv is képlékeny némileg, hogy a testesebb embereknek keményebb, a vékonyabbaknak pedig a lágyabb matracok válhatnak be.
Nem lehet máshogy megtalálni az ideális keménységet tehát, mint felkeresni a táskarugós matracokat áruló szaküzletet és kipróbálni a matracokat.
Rugós matrac tartósság
Sokan azt gondolják, hogy az acélrugós matracok évekkel lekörözik a habból vagy más anyagból készült matracokat időtállóság és strapabírás tekintetében. Ez sajnos nagyon nincs így. Olyannyira nincs, hogy például a Sleep Like The Dead nevű független matracos blog felmérésében a többi matrac úgymond elpáholta a rugósokat a visszajelzések alapján tartósság szempontjából.
Persze nem mindegy például, milyen rugózatról beszélünk, bonell vagy zsákrugózat adja a tartómagot a matracban. Utóbbi a sok kis rugócska miatt alaktartóbb lehet.
A zsákrugós matrac rugósűrűsége illetve a rugók vastagsága szintúgy hatással van a formatartásra (a sűrűbb rugózat praktikusabb illetve a vastagabb rugók ilyen szempontból jobbak, bár emiatt kemény is lehet a matrac).
Másrészt az acélrugókkal bírhatják ugyan a terhelést, a viszonylag vékonyka párnázó réteg azonban korábban megadja magát. Ezután már szinte csak a rugókon fekszünk, ami viszont abszolút nem kényelmes.
Így tehát a komfortréteg jellemzői (vastagság, anyagsűrűség) is fontosak, mert nagy eltérések lehetnek köztük e tekintetben.
Összegezve azt mondhatjuk, a rugós matracok nem fáradnak el gyorsabban, mint más matracok, de azért nem számolhatunk náluk hosszabb élettartammal sem. A matracok hasznos élettartamát 6-8 esztendőre tehetjük, ez igaz a rugós ágybetétekre is.
Rugós matrac garancia
Általában szoros összefüggést tételezünk fel matracunk tartóssága és a rá vállalt garanciaidő között. A valóságban ez egyáltalán nincs így, mert bár azt gondolnánk, hogy a gyártók a jótállási idő megszabásakor figyelembe veszik termékeik minőségét és tulajdonságait, ez a valóságban egyáltalán nincs így.
A garanciaidő sokszor irreálisan hosszú, ráadásul csak és kizárólag gyártási hibákra vonatkozik, a matrac elhasználódására nem. Ritka kivételektől eltekintve nem feleltethető meg tehát a garanciaidő a korábban már említett hasznos élettartamnak.
Sokat mondó, hogy a gyártók a rugós matracok rugózatára viszonylag hosszú, akár 10-15 esztendős garanciát is adhatnak, míg a „kopó alkatrészre”, a párnázó rétegre csak 1-3 év vonatkozik. Természetesen először a kényelmi réteg megy majd tönkre a rugós matracon, az acélrugózat pedig évekkel túlélheti azt. Az acélrugókon feküdni pedig már nem olyan komfortos.
Rugós matrac szállítása, kezelése
Némi hátránnyal is számolhatunk a rugós matracok esetében, amikor a logisztikáról esik szó.
Az acélrugós matracok akár 50%-al is nehezebbek lehetnek más matracoknál. Ez azért lehet probléma, mert a rugós matrac kezelése, időnkénti átforgatása emiatt nehézkesebb.
Másrészt a rugós matracot szerkezete miatt általában nem vákuumozzák a gyártók, szállításánál a teljes méretével kell számolni, ami így nem mindig egyszerű (főleg egy franciaágy méretnél). Raktározásához is több helyre van szükség, ez pedig a szállítási idejét meghosszabbíthatja.
Ráadásul a nagyobb méret – ugye nincs vákuumozva -, a nagyobb súly és a nehezebb mozgathatóság – hiszen két ember kell hozzá, nem lehet csak úgy vállra dobni, mint a vákuumcsomagolt matracot – általában megmutatkozik az árban is…
Egyedi méretű rugós matrac
Amennyiben nem szabványos méretű az ágykeretünk, akkor is nehézségekkel nézhetünk szemben rugós matrac vásárláskor (szabványos ágy méretek: 80×200, 90×200, 140×200, 160×200, 180×200).
Rugós matracokat ugyanis nem igazán készítenek egyedi méretekben (belső szerkezet miatt ez nehezebben megoldható, mint egy habmatracnál), esetleg 5-10 centis módosításokkal lehet kérni ezeket ha szerencsénk van.
Egyedi méretű ágykeret esetén is bajba lehetünk, a szabványostól eltérő méretű rugós matrac legyártását ugyanis nem minden forgalmazó vállalja illetve „extrém” egyedi méretben nem készíthetők el a rugós matracok.
Rugós matrac huzata
Ahhoz, hogy zsákrugós matracunk hosszú éveken keresztül kiszolgáljon minket, a tisztán tartására is nagy figyelmet kell fordítanunk. Ezt nagyban megkönnyítheti egy levehető és mosható matrachuzat.
Az egyben levehető (nem körcipzáros) rugós matrac huzatokkal a probléma az, hogy kétszemélyes méretben sajnos nem férnek bele a mosógépbe, így házilag nem moshatók, csak tisztítóban mosathatók (ha vastag a huzat, sokszor egyszemélyes méretben se fér bele a mosógépbe).
Ezért mindenképpen jobb választás egy ketté cipzározható huzat, mely házilag is könnyen tisztítható.
Az is praktikus, ha a huzat magasabb hőfokon is kimosható (akár 60 fokon), nemcsak 30 fokon. Ezzel higiéniáját is könnyebb megőrizni illetve a poratkák elleni védelem is hatékonyabb lehet. Sajnos a huzatok többsége inkább csak alacsony hőfokon (30-40 fok) mosható.
Ezt a moshatóságot azonban nem szabad úgy értelmeznünk, hogy nagy gyakorisággal, minden probléma nélkül kimoshatók. A huzatanyagok eléggé kényesek ugyanis, évente egy-két mosásnál gyakrabban nem érdemes a mosógépbe tenni ezeket, anyagösszetételtől függően akár össze is mehetnek némileg.
Bár sokan vágyunk rá, hogy matracunk huzata csak természetes anyagokat tartalmazzon, a kopásállóság és moshatóság miatt szinte mindig keverik a huzatok anyagát műszállal. Mára már nagyon kiváló, speciális műszálas anyagokat is kifejlesztettek, melyek tulajdonságaikban megközelíthetik a természetes anyagokat.
A huzatok tartalmazhatnak pamutot, viszkózt, lent esetleg gyapjút is. Kedvező tulajdonságaik miatt nagyon kedveltek a bambusz és Tencel szálas huzatok is.
A bambusz hőszabályozó képessége kiemelkedő, négyszer jobb a nedvszívása, mint a pamutnak. A Tencel pedig az eukaliptuszfa rostjaiból készült fonal, mely környezetbarát, kitűnő a nedvesség felvevő képesség, ráadásul antibakteriális.
Úgy általában a matrachuzatok, így a rugós matrac huzata sem a gyakori mosásra van kitalálva. Így a rugós matrachoz is elkelhet egy matracvédő lepedő. A matracvédők lepedők pamutból vagy pamut-műszál anyagból készülnek, vékonyabb vagy vastagabb, szteppelt kivitelben is elérhetők.
Funkciójuk a matrac huzatának megóvása a kopástól, piszkolódástól és poratkáktól. Gyakorta moshatók, akár 95 fokon is. A matracvédővel tehát meghosszabbítható a matrac huzatának élettartama.
Rugós matrac vásárlás
Személyes preferenciáink (testsúly, alvópóz, esetleges egészségügyi bántalmak) nagy szerepet játszanak rugós matracunk kiválasztásakor.
A számunkra legideálisabb rugós matrac megvásárlásához el kell menni a szaküzletbe és ki kell próbálni a matracokat. A szaküzletben szakértői tanácsadást is kaphatunk – legalábbis jó esetben.
Olyan rugós matrac szaküzletet érdemes felkeresni, ahol a tanácsadók pontos információkkal rendelkeznek termékeikről (rugószám/rugósűrűség, rugók vastagsága, ergonómiai zónák, kényelmi réteg) és segíthetnek megtalálni a személyre szabottan legjobb matracot.
A rugós matracokat a megszokott alvási helyzetben kell kipróbálni az otthonihoz hasonló párnával (vihetjük az otthoni párnát is), akár 15-20 percet is eltöltve rajtuk.
Mivel a hosszabb távú kényelmet a személyes kipróbálás sem garantálja, olyan helyen szerezzük be rugós matracunkat, ahol csere vagy pénz visszafizetési garanciát kínálnak hozzá…