Antiallergén matrac – valóban létezik?
Sok olyan matrac van, melyre az „antiallergén matrac” kifejezést biggyesztik rá, de vajon tényleg vannak olyan matracok, melyek távol tartják az poratkákat? Melyekkel valóban enyhíteni lehet a tüneteket?
Cikkünkből kiderül, hogy van-e különbség a matrac alapanyagok között poratka mentesség tekintetében illetve mire kell figyelni, ha allergiásként vagy asztmásként választunk matracot.
Tehát, léteznek atkamentes, antiallergén matracok? Milyen különbségek vannak a matrac anyagok között ilyen szempontból? Olvass tovább és kiderül!
Antiallergén matrac alapanyagok?
Már az elején le kell szögeznünk, lehetnek ugyan kisebb-nagyobb különbségek az egyes matrac típusok között abból a szempontból, mennyire állnak ellent a poratkáknak, komolyabb tudományos bizonyítékok eddig nem merültek fel ezzel kapcsolatban.
Ahogy arra többször is felhívjuk a figyelmet, sajnos komolyabb kutatások még nincsenek a témában, így legtöbbször csak saját tapasztalatból beszélhetünk.
Rugós matrac – mennyire jó poratkák ellen?
Sajnos a rugós matrac képes az egyik legkevésbé ellenállni az atkáknak, ilyen szempontból ez nem egy kiemelkedő alapanyag.
A rugós matracok belső magjának nagy része ugyanis légüres tér, így ha esetlegesen bejutnak a poratkák, ott gond nélkül telepszenek meg és szaporodnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a rugózat egy sötét, meleg, párás atka inkubátor lehet.
Ebből a szempontból pedig nem sok különbség van a bonell rugós és táskarugós matracok között – utóbbiak rugózata sűrűbb és kis zsákokban varrva, egymástól függetlenül mozognak a rugók.
Habmatracok – hideghab és memory hab a poratkák ellen
Néhány fokkal szerencsésebb habmatracot választani, hiszen ezeknek a matracoknak a belseje tömörebb habanyagokból készül. A tömör anyag miatt pedig a poratkák már jóval nehezebben telepednek meg a habmatracokban.
Nagy a szórás a felhasznált hab anyagsűrűsége szempontjából a különféle habmatracok között. Amíg a hagyományos habszivacsok általában alacsony – 25-30 kg/m3 – tömegsűrűséggel készülnek, addig a nagy rugalmas, nagy sűrűségű hideghabok tömegsűrűsége elérheti a 45-50 kilogrammot is köbméterenként.
Minél tömörebb a habanyag, annál komolyabb gátat képez az atkák ellen. Ezért is szeretik sokan antiallergénnek feltüntetni a memory matracokat is.
Valóban, a matracon a kényelmi réteg funkcióját ellátó memory hab extra tömör anyag – olyan 50-95 kg/m3 között mozog a sűrűsége – , ilyen szempontból valóban praktikusak a memory matracok, de a korábban leírtak fényében antiallergénnek titulálni ezeket erősen túlzó.
A hideghab matrac mellett szól még – ebből a szempontból a rugózat is praktikus, a gyorsan átmelegedő memory hab viszont egyáltalán nem – a hatékony átszellőzés, melynek köszönhetően segítenek megakadályozni, hogy az atkák számára kellemes párás klíma kialakuljon a fekhelyen.
Vannak olyan speciális habanyagok is, melyeket olyan eljárással készítenek, hogy ne tudjanak bennük megtelepedni a poratkák, ezek gyakorlati hatékonyságáról azonban eddig nem készült túl sok tanulmány – és általában nem is lehet hozzájuk jutni a magyar piacon.
Antiallergén latex matrac?
Talán csak a latex biomatracokat aposztrofálják teljes természetességgel antiallergén matracoknak.
A latex matracnak egyértelmű előnye hogy egyszerre egy nagyon tömör anyag – 60-90 kg/m3 között alakul a tömegsűrűsége – viszont porózus is egyben, vagyis a belsejét átszövik a légcsatornák, amely hatékony ventilációt teremt.
Az általa nyújtott tömörség miatt szintén nem túl előnyös az atkák számára a megtelepedésre.
Mindent belesűrítettünk ebbe a videóba, amit a latexről tudni lehet.
A latex matrac ráadásul vulkanizálással készül – magas hőfokra hevítés – , így magját lényegében fertőtlenítik a gyártás folyamán. Persze ez atka szempontból lényegtelen, hiszen az atkák nem a gyártás során kerülnek majd a matracba…
A bár jól szellőző kókusz matrac antiallergén mivolta szerintem szintén erősen kétséges.
Azt, hogy úgy általában a természetes anyagokat nem kedvelik az atkák és nem telepszenek meg bennük, tudományos bizonyítékok nem támasztják alá.
Egyedül a gyapjú az, melynél kísérletekkel sikerült bizonyítani, hogy az ágyatkáknak nem kedvez (Dr. Vahid Yousefi-Kóbori Judit: A merinó juhok tenyésztése és kiválasztása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002. 20. oldal).
Az antiallergén kikészítésű szövetek és matrachuzatok hatékonyságának tudományos igényű vizsgálata szintén várat még magára.
Tehát szerintem a magyar piacon, széles körben elérhető, önmagában antiallergén matrac nem létezik, viszont tehetünk azért, hogy ágyunkba ne telepedjenek meg a poratkák.
Hogyan lesz a matrac antiallergén?
A megoldás kulcsa pedig a megelőzés. Vagyis arra kell figyelni, hogy az atkák ne jussanak el ágybetétünk belsejébe és ott ne szaporodjanak el.
Önmagában a porszívózás nem lesz elég…
Erre a célra pedig a leghatékonyabb védekező eszköz a matracvédő lepedő. Az atkák ugyanis bizonyítottan elpusztulnak 60 fokon.
A matracvédő lepedőt gyakorta kell tehát kimosni minimum 60 fokon, így lehet elejét venni hogy az atkák megjelenjenek matracunkban – itt tehát nem arról van szó, hogy nem mennek bele az atkák, hanem arról hogy a gyakori mosástól nem tudnak átjutni rajta keresztül.
Előny még az is ha vastag a védő, így még erősebb védvonalat képez testünk és a matrac között – a vízhatlan védővel az a probléma, hogy egyáltalán nem szellőzik, tehát hiába is tökéletes gát a poratkáknak, garantált benne a leizzadás is.
Persze az is praktikus ha levehető és mosható matracunk huzata, azonban nem váltja ki a matracvédő lepedőt, ugyanis általában csak alacsonyabb hőfokon mosható – maximum 30-40 fokon. De még ha maga a huzat mosható is magasabb hőfokon, akkor is szinte biztos, hogy nem arra van tervezve, hogy néhány hetente kimossuk…
Ajánlatos elkerülni a matrac „túlhordását” is, vagyis 10-15 esztendeig ugyanabban a matracban feküdni. Matracunk ugyanis nemcsak tartását veszti el ennyi idő alatt, hanem higiéniáját is, ez pedig egyben az allergén anyagok felhalmozódását is jelenti, mely egy idő után az allergiás és asztmás tünetek megjelenéséhez is vezethet.
Mi okozza a matracban az allergiát?
Napjainkban az allergia sajnos ugyanolyan népbetegség, mint például a hátfájás. Emberek millióinak életét keserítik meg tünetei, a nátha, a tüsszögés és orrdugulás, a nyálkahártyák irritációja, a szemviszketés, a nehézlégzés – az asztmatikus bántalmak nagy része allergiás asztma! – illetve a kiütések a bőrön – az allergia immunrendszerünk „túlreakciója” bizonyos allergén anyagokra.
Az atkák okozzák a legtöbb bajt…
Az allergiás megbetegedések jelentős része pedig a porallergia témakörébe tartozik, melyet poratka allergiának is hívnak. Mindkét megnevezés félrevezető azonban egy kicsit.
A porallergia tüneteit ugyanis nem maga a por, de nem is poratka, hanem legfőképpen a poratka ürülékében található fehérjeanyag váltja ki. Ez a beszáradt poratka ürülék pedig szabadon száll a levegőben és a bőrrel érintkezve vagy belélegezve váltja ki a tüneteket.
Az atka egy pókszabású, szabad szemmel nem látható kis kártevő (kb 0,3 mm a nagysága), mely a párás és meleg helyeket kedveli és többek között a bőrről és hajról lehulló hámsejtekkel és korpával táplálkozik – innen ered a bőrevő atka kifejezés egyébként.
Az atkák egyik leginkább kedvelt lakóhelye így sajnos a fekhelyünk – a matrac és párna mellett a szőnyegben, kárpitos bútorban de kedvenc plüssállatunkban is megtelepszik – ahol egyrészt táplálékot is találnak, másrészt ideális a klíma is számukra, hiszen alvás közben a test párologtat és ezzel felmelegíti a matracot.
Szaporodásuk a lakásban felgyülemlő porcicákkal történik, melyekben az atkák mellett haj, állati szőr, penészgomba és baktérium egyaránt megtalálható.
Az évek folyamán pedig milliószámra telepedhetnek meg ezek a kis betolakodók lakásunkban, ráadásul napi tízszer ürítenek is, így komoly allergiás bántalmakat válthatnak ki.
Az allergiában és/vagy asztmában szenvedőknek tehát elemi érdekük, hogy olyan antiallergén matracot válasszanak, mellyel meggátolhatják a poratkák megjelenését és szaporodását fekvőhelyükön.
Fontos leszögezni, hogy a porallergia elleni hatékony küzdelem a teljes életmódváltással kezdődik, melynek része a gyakori szellőztetés, az ideális klíma megteremtése a lakásban és a penészgomba megjelenésének megakadályozása, az ágyneműk gyakori mosása – ha lehet minimum 60 fokon – és a „porfogók” lehetőség szerinti mellőzése…
Ha bármilyen kérdésed maradt volna a matracokkal kapcsolatban, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot – vagy gyere el hozzánk matracot próbálni. Elérhetőségeinket itt találod meg: https://matracpedia.hu/uzlet/