Milyen matracot vegyek?
Tudtad, hogy hétköznapjaid minőségét nagymértékben befolyásolja „éjszakai életed“?
Hogy nagymértékben alvásod minőségétől függ, milyen lesz a közérzeted napközben, hogy kezeled a problémákat és hogyan viszonyulsz a többi emberhez?
Életünk egyharmada „ágyban, párnák közt“ zajlik, a hatékony, pihentető alvás pedig – sok más egyéb mellett természetesen – nem képzelhető el egy stabil, de kényelmes támaszt biztosító matrac nélkül.
Az ideális matrac kiválasztása nem egyszerű feladat. Rengeteg olyan matrac van a piacon, amely gyenge minőséget képvisel – vagy éppen jó alapanyagokból készül, csak rosszul van összerakva.
A „milyen matracot vegyek” kérdésre nem egyszerű a válasz, de tanulmányunk elolvasása után játszi könnyedséggel tudod majd kiválasztani a számodra legoptimálisabb matracot. Olvass tovább!
Miért olyan fontos a pihentető alvás és a jó matrac?
Sajnos a mai napig nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy alvásunk milyen jelentős szerepet játszik mindennapjainkban. Annak ellenére hogy egyre inkább növekszik az érdeklődés iránta, az alvás még mindig csak az egészséges életmód mostohagyermeke a testmozgás és táplálkozás mellett.
Pedig fáradtan nemcsak ingerültebbek és türelmetlenebbek vagyunk – amit szociális kapcsolataink is megsínylenek hosszú távon – , de többet hibázunk és gyengébben teljesítünk a munkahelyen, a kialvatlanság ráadásul fokozza a közúti baleset okozásának veszélyét is[1].
A rossz minőségű alvás ráadásul számos egészségügyi problémát okozhat. A teljesen nyilvánvaló hát és derék bántalmak mellett például könnyebben elhízunk, nagyobb lesz a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamunk.
Magasabb lehet a vérnyomásunk, a szív és érrendszeri megbetegedések nagyobb eséllyel érintenek majd, sőt a gyengébb immunrendszerrel vagy akár memóriazavarokkal is számolnunk kell hosszabb távon.
Tehát elemi érdekünk hogy jól aludjunk éjszaka, hiszen akkor egészségesen élhetünk és sikeresebbek lehetünk a mindennapokban is.
A hatékony és egészséges alvásnak persze számos feltétele van, egy gerinckímélő matraccal azonban könnyebben megvalósíthatjuk azt.
Az ideális matrac kiválasztása és megvásárlása tehát hosszú távú befektetés egészségünkbe.
Az egészséges matrac nyomában, avagy miért nem praktikus a kemény matrac?
Meglepődhettél, amikor ezt az alcímet olvastad. Néhány évvel ezelőtt ugyanis még azt hallhattad mind a laikusok, mind az orvosok szájából, hogy a kemény matrac az egészséges, hiszen „az tartja meg a gerincet”.
Azóta sokat fordult a világ, mára már nem tartja magát – olyan szilárdan legalábbis – ez a nézet. Kiderült ugyanis, hogy kísérletek és felmérések hiányában, kizárólag hipotézisekből építették fel azt az ortopéd orvosok[2]. A gerinc gyógyászok nem értettek velük egyet, mint később kiderült, joggal…
Milyen a jó matrac?
Állás és ülés közben a gerincünkre nagy teher nehezedik. A csigolyák ilyenkor összenyomódnak, egyedül fekvő helyzetben, alváskor van lehetőség arra, hogy gerincünk is rendesen kipihenhesse magát.
Gerincoszlopunk olyan mint egy dinamikus, rugalmas oszlop, mely csigolyákból, porckorongokból, ínakból és ínszalagokból épül fel illetve három természetes hajlattal rendelkezik (nyaki; hát és lumbális gerincszakasz).
Fekvő pozícióban ideális esetben a gerincoszlop megnyúlik és a csigolyák szépen eltávolodnak egymástól, a tápanyagellátása – nedvkeringése – pedig optimális lesz.
A ruganyos gerincoszlopot viszont csak egy olyan matrac tudja ilyen módon hatékonyan tehermentesíteni, mely alkalmazkodik természetes formájához, ezzel pedig megakadályozza a nyomáspontok képződését, melyek deformálják és fájdalmakat okoznak reggelente.
A 2000-es évek elején végzett egy kutatócsoport kísérleteket, melyben 313, derékbántalmakkal küzdő felnőttet vizsgáltak. A vizsgálatból kiderült, hogy főként azoknál enyhültek a tünetek, akik új, félkemény matracot kaptak[3].
Tehát a félkemény matracok képesek a hát, – és derékfájdalmakat hatékonyan csökkenteni – ezek tehát az igazán egészséges ágybetétek –, azzal hogy az előbb említett módon nyomás és feszültség mentesítik a csigolyákat.
A félkemény matrac pontosan veszi fel a testünk alakját, „dinamikus” támaszt ad gerincünknek, ellazítja az izmokat és a csigolyákat. Ezzel szemben a kemény matrac túl mereven tartja a gerincoszlopot ahhoz, hogy az ellazulhasson, rosszabb esetben pedig még fájdalmakat is előidézhet.
Oldalt fekvésnél például a csípő és váll részen lesznek nyomáspontok, a közbülső gerincszakasz pedig támasz nélkül marad. Azt, hogy milyen a jó matrac, egyébként majd a próbák döntik el, ahol úgy érdemes feküdnünk, ahogy otthon is szoktunk.
Természetesen a túlzottan lágy matrac ugyanúgy nem optimális, mint a túl kemény, hiszen az pedig nem képes a test megtámasztására, a nehezebb testrészeknél (főleg a hasi és ágyéki részeken) teljesen besüpped és így ez is deformálja a gerincet.
Persze szubjektív fogalom egy kicsit a keménység a matracok esetében. Testsúlyunk és testalkatunk is befolyásolja, mennyire érezzük keménynek matracunkat illetve a megszokott alvóhelyzet sem mindegy, de erről majd később. A lényeg, hogy olyan matracot érdemes vennünk, ami sem túl kemény, sem pedig túl lágy.
Matrac típusok, matrac fajták – milyen matracot válasszak?
Azt már tudjuk tehát, hogy gerinckímélő, félkemény matracon éjszakázva pihenhetjük ki magunkat a legjobban, de milyen alapanyagból legyen? Milyen matracot válasszunk?
Önmagában nincs „üdvözítő” alapanyag, inkább a felhasznált anyagok tulajdonságai (gondolok itt például a habanyag sűrűségére vagy akár a rugószámra a rugós matracnál esetleg a latex matrac natúr és szintetikus összetevőire) és a matrac összetétele (milyen az egyes rétegek vastagsága és aránya egymáshoz képest) mutatják meg, mennyire lesz kényelmes és formatartó az ágybetét.
Az is igaz azonban, hogy vannak kedvezőbb és hátrányosabb jellemzőkkel rendelkező matrac típuusok. Ez utóbbi egyértelműen a régebben oly népszerű bonell rugózat valamint a kókuszmatracok.
A különféle habanyagok (memory, hideghab vagy más habanyagok), a latexhab vagy a modernebb zsákrugózat viszont mind alkalmas arra – már amennyiben tulajdonságai azt lehetővé teszik természetesen – hogy komfortos és alaktartó ágybetét készülhessen belőle.
Az pedig, hogy a latex, hab vagy éppen rugós matrac válik-e be Neked, az már igazán személyes ízlés kérdése.
Rugós matracok
Annak idején, amikor a külön kapható matrac még csak elterjedőben volt és az emberek többsége még heverőn vagy kanapén pihente ki mindennapi fáradalmait, a rugós matracok voltak a legelterjedtebbek. Közülük is az epeda és a bonell rugós ágybetétek.
Figyelem! Részletes cikkünket a rugós ágybetétekről itt olvashatod: rugós matracok.
Manapság az epeda rugós matrac szinte teljesen eltűnt illetve a bonell rugós népszerűsége is csökkent. Hasonló szerkezetük miatt ugyanazokkal a hátrányokkal rendelkezik ugyanis mindkettő.
Ebben a videóban megnézzük, hogy miért nem jó az epeda…
A bonellel rugózattal szemben az epeda egyetlen nagyon vastag acélhuzalból készül, egyetlen előnyét szokták ezzel kapcsolatban emlegetni, hogy a bitang vastag és erős acélrugózat miatt formatartó volt.
A bonell rugós matrac rugózata tölcsér alakú, kisszámú és nagy átmérőjű rugókból áll melyek egy végigfutó spirálrugóval vannak összefűzve egymással – az epedánál is hasonló volt a szisztéma.
Az egymáshoz kapcsolódó, egybefűzött rugók miatt a bonell rugós matrac síkrugalmas, vagyis nemcsak ott nyomódik be ahol a terhelés éri, hanem – mivel a rugók mechanikus kapcsolatban vannak egymással – jóval nagyobb felületen.
A probléma akkor jelentkezik, amikor a pár tagjai között tetemes a súlykülönbség. Ekkor ugyanis elkezd lejteni a nagyobb súly irányába a rugózat, ami a könnyebb fél számára finoman szólva sem éppen komfortos.
A bonell rugózaton tehát – kis túlzással ugyan – párunk minden egyes mozdulatát és átfordulását érzékeljük, ami akadályozza a nyugodt és pihentető alvást.
Másrészt a bonell rugózat nem alkalmazkodik igazán jól a test vonalához, a nagy összefűzött rugók formakövetése elég gyenge, tehát kevésbé hatékonyan tudja csak tehermentesíteni a gerincoszlopot illetve kényelemben is elmarad a zsákrugós vagy habmatracoktól. A bonell illetve epeda rugós matrac ugyanis általában kemény, merev felületű.
Ebben a videóban pedig a bonell rugós matracokat filézzük ki…
Persze kényelmesebbé lehet tenni ezt a rugózatot egy megfelelő vastagságú és minőségű kényelmi réteggel – nem jellemző, hogy a bonell rugót „komolyabb” topperrel kínálnák – , de ettől függetlenül ezek a rugózatok – az előbb említett jelentős hátrányok miatt – alátámasztó rétegként a legkevésbé praktikusak maradnak.
Amennyiben szereted a kiemelkedően rugalmas ágybetéteket, és ezért ragaszkodsz a rugós matrachoz, szerintem érdemesebb inkább a táskarugós matracok között nézelődnöd. Zsákrugós, táskarugós és Marshall rugós matrac néven is találkozhattál már ezekkel – mind ugyanazt a matractípust jelöli.
A táskarugós matrac magja sok kis rugócskából áll, melyek tasakokba vannak varrva, így a bonell rugós matraccal szemben ezek nincsenek mechanikus kapcsolatban egymással, különállóan mozognak és funkcionálnak.
Hála ennek a megoldásnak, a zsákrugós matrac pontrugalmassága már kiemelkedő, alig marad el egy kicsivel a latex vagy habmatracoktól. Mindenesetre az ilyen matracon már zavartalanul pihenhetünk, hiszen nem hullámzik át a felülete – nagyjából csak ott nyomódik be, ahol a terhelés éri – , mint a bonell rugós ágybetéteknek.
Másrészt a sok száz vagy akár ezer zsák rugócska már hatékonyan feszültség mentesíti a gerinc csigolyákat, mivel nagyon precízen illeszkednek testünkhöz alvás közben illetve komfortban is messze lehagyja a többi rugós matracot.
Azért persze az acélrugó még acélrugó, erre is kell valamilyen kényelmi réteg, amivel már olyan kényelmet is adhat akár egy „vérprofi” hab vagy latex matrac.
Sokan úgy gondolják, hogy a rugós matracok úgy általában tartósabbak, mint mondjuk a habmatracok. Ezt azonban nem lehet kategorikusan kijelenteni, akármennyire is hangozhat logikusnak, hogy az acélrugó erősebb, mint a „szivacs”.
Egyrészt hatalmas különbségek lehetnek az egyes matracok között minőségben, önmagában pedig attól hogy rugót tartalmaz az ágybetét, még nem lesz formatartóbb. Annyira nem, hogy a Sleep like the Dead matrac blog felmérésben konkrétan a leggyengébb eredményt értek el a rugós matracok[4].
A kis számú, nagy átmérőjű bonell rugózat gyorsabban megereszkedik a napi szintű terhelés hatására, mint a sok száz kisméretű zsákrugó, tehát még ez is a táskarugós matrac mellett szól.
A táskarugós matrac formatartását, kényelmességét és keménységét a táskarugózat és a rajta elhelyezkedő komfort réteg tulajdonságai együttesen adják meg.
A zsákrugócskák száma (rugószám vagy rugósűrűség; ezt négyzetméterenként adják meg nálunk és a térségben, míg nyugaton az egész matracra vonatkozóan) illetve vastagsága – a rugó alapanyag minősége mellett természetesen – mutatja meg a táskarugózat feszességét (keménységét), a formakövetés hatékonyságát és hatással van arra is, milyen lassan ereszkedik meg a rugózat.
A kényelmi réteg vagy topper pedig lágyítja a rugózatot, kényelmesebbé teszi azt és a gerinc tehermentesítését is hatékonyabbá teszi.
A rugó vastagság valahol 1,2 és 2,2 mm között változik általában a zsákrugós matracnál, minél vastagabb a rugók annál keményebb a matrac illetve strapabíróbb is lehet némileg.
A rugó szám/rugósűrűség a matrac kényelmességét, alakkövetését és formatartását is befolyásolhatja. Az ideális rugó sűrűségről eltérőek a vélemények, vélekedésünk szerint egy 300-350 db/m2-es rugószám már kielégítheti minden igényünket.
A topper (komfortréteg) általában 2-8 cm vastag szokott lenni a zsákrugós matracnál. A rugózat feszessége határozza meg, milyen kényelmi réteget tesznek a gyártók erre, az pedig már tényleg egyéni ízlés kérdése, hogy memory habot, hideghabot esetleg latexet választunk. Nálunk még nem terjedt el annyira, de mini táskarugózattal is komfortosabbá lehet tenni.
Latex matracok
A trópusokon termő Hevea Brasiliensis (kaucsukfa, gumifa) tejszerű nedvéből készítik a hihetetlenül ruganyos és kényelmes latex matracokat.
A témáról szóló részletes cikkünket itt olvashatod: latex matracok.
Amennyiben egy kellemesen lágy de stabil támaszt adó, rugalmas és átszellőző ágybetéten szeretnéd kipihenni mindennapi fáradalmaidat, akkor a latex matrac az erősen javallott kategóriába esik számodra.
Ha érdekelnek a latex matracok, ezt a videót érdemes megnézned.
Bár sok helyen biomatracként hivatkoznak ugyan rá, érdemes azonban tudnunk, hogy a matrac piacon a latex matracoknak csak egy kis része tartalmaz nagy részben természetes latexet.
A legtöbb gumilatex ágybetét kevert latexből készül. Ez annyit jelent, hogy a natúr kaucsuk tartalom olyan 20-40%, a többi pedig szintetikus latex. Egy részük pedig kizárólag műkaucsukból készül – ezek adják meg talán legkevésbé a latex matrac komfortját és teherbírását.
Amennyiben szeretnéd maximálisan kiélvezni a latex matrac előnyeit, abban az esetben a természetes latex matracokkal szemezgessél, ezek 85-95%-ban natúr latexből készülnek.
Mind strapabírás, mind kényelmesség és rugalmasság tekintetében jobban teljesítenek, mint a kevert vagy műlatex matracok. Persze ha választanunk kell a kevert és a teljesen szintetikus között, akkor az előbbi még mindig jobb megoldás.
A gumitejből habosítással és vulkanizálással nyert latex matracok átlagos felüli anyagsűrűséggel rendelkeznek. 55-től 90 kg/m3-ig terjed a latex matracok tömegsűrűsége, vagyis jóval nehezebbek, mint mondjuk egy átlag 30-as sűrűségű hideghab matrac – emiatt pedig egy kicsivel nehezebben kezelhetők és mozgathatók.
A nagy tömörség miatt azonban jobban bírják a „nyüstölést”, egy átlag latex strapabíróbb lehet mint egy átlag habmatrac. Nem a véletlen műve, hogy a korábban már említett Sleep Like the Dead blog felmérésében a latex matracok nagyon jól szerepeltek.
A tulajdonosok visszajelzései alapján a latex matracok átlagban 8 évig bírták a kiképzést szemben a többi matracra jellemző 6,5 esztendővel[5].
A latex matracnál a habsűrűség szorosan összefügg az anyag keménységével. Minél tömörebb a latexhab, annál keményebb is – persze ez attól is függ, hogy milyen keveréket használunk.
Átlagos testsúlyhoz és testalkathoz az 55-70-es sűrűségű latex matrac lehet optimális. Ez a fajta lágyság szükséges oldalt fekvés esetén is, ahol a váll és a csípő jobban ki lehet téve a terhelésnek.
A 70-90-es sűrűségű latex matrac pedig a nagyobb testsúlyt is jól megtartja és nem puhul olyan gyorsan az extrém tömegű ember alatt sem. Ezek a keményebb felületűek inkább hanyatt fekvésnél tehermentesítik a gerinccsigolyákat.
Többek között azért is olyan kedveltek a latex matracok, mert a nagy tömörségük ellenére kiválóan átszellőznek. A gumilatex belső szerkezetét egymással kapcsolatban lévő hajszálérhez hasonló kis csatornák milliószámra szövik át. Így a páraelvezető és légáteresztő képessége kiemelkedő a latex matracoknak.
A magas komfortérzet mellet az ideális alvásklímát is segítenek megteremteni az éjszaka folyamán, az izzadósabbak is zavartalanul és higiénikusan pihenhetnek – erről könnyen meggyőződhetünk saját kezűleg is, elég csak megpróbálni levegőt venni a latexhabon keresztül.
További előnye a latex matracnak, hogy különleges rugalmas és könnyen hajtogatható, anélkül hogy belső szerkezete deformálódna.
A latex matracot általában kétféle technológiával készítik a gyártók, melyek némileg eltérő tulajdonságokkal rendelkező latexet habot eredményeznek.
Az elterjedtebb (1929-óta létezik és Charles Goodyear nevéhez fűződik) – és a hagyományosnak is mondható – a Dunlop latex. Ez tömörebb, sűrűbb és így nagyobb tömegű, egy minimálisan pedig keményebb is lehet, mint a Talalay latex.
A Dunlop latex matrac előállítása költséghatékonyabb és kisebb az „ökológiai lábnyoma” (környezetbarát). Kelenleg olyan védjegyekkel is csak ez rendelkezik, mely a magas természetes latex tartalmaz bizonyítja (ilyen például az Eurolatex, mely nemcsak a nagy arányú natúr latex összetevőket igazolja, hanem a káros anyag mentességet is).
Vele szemben a Talalay latex már újabb és drágább eljárással készül. Általában kevésbé tömör és kicsivel „levegősebb”, valamint lágyabb lehet a Dunlopnál.
A testalkat és testsúly valamint a megszokott alvópóz mutatja majd meg a latex matrac próba során, hogy melyik latex típus testhezállóbb számunkra.
A latex matracot önthetik kizárólag latexből illetve más matrac anyagokkal is szokták kombinálni. Időnként Dunlop és Talalay latex rétegek vegyítésével is készülhet. Habmatracokon vagy rugós ágybetéteken a latexet, mint komfortréteget is szokták alkalmazni.
Ha lehetőség van rá, szerintünk érdemes a tiszta latex matrac mellett voksolni – a latexek között ugyanis a natúr a legjobb matrac -, hiszen ez minden igényünket kielégítheti – keménység és rugalmasság szerint is könnyen variálható. Természetesen személyes preferenciák, egyéni ízlés kérdése is, hogy a „hibrid” latex vagy a tiszta latex matracot tartjuk kényelmesebbnek.
Memory matracok
A memory hab talán a legmegosztóbb anyag a matraciparban. Ha feltesszük a kérdést, hogy „melyik a legjobb matrac”, sokan azonnal rávágnák, hogy a memory. Pedig ez azért odébb van az igazságtól. Vagy nagyon szereti valaki a memory matracot, vagy ódzkodik tőle, a semleges vélemény elég ritka.
Részletesebb itt írunk a memory habról: memóriahabos matracok. Videót pedig itt nézhetsz róluk:
Teljesen máshogy viselkedik a memória hab ugyanis, mint mondjuk más matracalapanyagok vagy akár más habanyagok. Ez utóbbiak általában kisebb-nagyobb mértékben rugalmas felületűek, a memory hab pedig éppen ellenkezően viselkedik, nem véletlenül hívják időnként „lusta habnak”.
Amikor ráfekszünk, akkor a súlyunk és testhőnk hatására szépen lassan elkezd fellágyulni és benyomódni a memória anyag, amint felkelünk róla, komótosan nyeri csak vissza eredeti formáját. Ez a „mocsaras érzés” ami sokaknak nem tetszik annyira.
Hiába nagyon kényelmes tehát ez a különleges habanyag – ezt tényleg nem lehet elvitatni tőle –, a szokatlan viselkedés és komfortérzet miatt nem mindenkinek a szíve csücske. Idősebb, vagy mozgásukban korlátozott emberek például nagy nehézségek árán tudnak csak átfordulni rajta.
Aki nagyon szereti, az pedig a kényelmessége és kiemelkedő formakövetése miatt nem tud megválni tőle. A memory matrac ugyanis nagyon precízen, pontról pontra veszi fel a pihenő test formáját, kiválóan tehermentesíti a gerinc csigolyáit.
Emiatt a tartósan ágyhoz kötött betegeknek is beválhatna – elméletben. A korábban említett nehezebb mozgás miatt viszont nekik inkább a szintén lágy, de ruganyos latex ajánlható.
A memory hab legnagyobb hátránya a pocsék szellőzés és a túlzott felmelegedésre való hajlam. A hőérzékeny memória anyag úgyszólván egyáltalán nem szellőzik át – meg lehet próbálni levegőt venni rajta keresztül, de ez nem fog menni.
Ez alapból sem szerencsés, így ugyanis sokkal könnyebben befülled – párás lakásban komoly probléma lehet ez. Illetve a zavartalan alváshoz szükséges száraz, nem túl meleg alvásklímát is nehezebben tudja csak biztosítani.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az amúgy is izzadós ember a nyári hőséget még nehezebben viseli el egy hőtartó memória matracon.
Persze hozzá lehet jutni – borsosabb áron – speciális, jobban szellőző memory habot tartalmazó matracokhoz is. Ilyen a hűvösebb érzetű, lassabban melegedő memory gél, vagy a teljesen átszellőző cellpur memory hab.
Ezekre viszont csak akkor éri meg befizetni, ha nem tudjuk elképzelni éjszakáinkat „memory érzetű” matrac nélkül, ellenkező esetben vannak jobb és pénztárcakímélőbb megoldások.
Mivel a memory hab alapvetően egy lágy anyag – láttunk már persze keményet, az értelmét nem tudtuk megfejteni – , plusz komfortot szolgáló, kényelmi rétegként funkcionál valamilyen más anyagból készült, keményebb alátámasztó matracmagon. A tartómag lehet mondjuk hagyományos vagy éppen rugalmas hideghab, táskarugózat vagy akár kókusz is.
Az hogy milyen vastag a memory hab a matracon, nagy részben függ az alatta lévő tartó réteg tulajdonságaitól, keménységétől vagy rugalmasságától. Egy kimondottan kemény alátámasztó rétegen szükséges lehet akár 4-6 centis memory hab is. Egy rugalmasabb, lágyabb viszont egy 3-4 centissel is kényelmes lehet.
A memory hab tartósságát a habanyag sűrűsége határozza meg. Általánosan elfogadott nézett a hazai memory matrac forgalmazók körében, hogy a minimum 50 kg/m3 sűrűségű memóriát érdemes megvenni, az ugyanis kényelmes és tartós is egyben.
A 30-40-es memoryt viszont hanyagoljuk – pont a gyengébb formatartás miatt. A magasabb sűrűségű, 80-90 kg/m3-es „luxus” memória anyagok még finomabbak (a lassú visszarugózás, „viszkoelasztikusság” még lassabb ezeknél), viszont a hátrányok közt emlegetett túlmelegedés még hatványozottabban jellemző rájuk, ráadásul elég mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni értük.
Hideghab matracok
A poliuretán gyártás fejlődésével egyre jobb és jobb habanyagok jelentek meg az elmúlt évtizedekben a matraciparban. A hagyományos habszivacsot lassan felváltotta a hideghab majd egyre szélesebb körben terjedt el ennek nagy rugalmasságú változata, a HR hideghab.
A habokról itt írtunk átfogó cikket: hideghab matracok.
Az egyik legjobb és legsokoldalúbban felhasználható – emiatt pedig a gyártók által is nagyon kedvelt – alapanyag a matraciparban a hideghab. Szinte bármilyenre elkészíthető a spártaian keménytől a kimondottan lágyig, a merevtől az extra módon rugalmasig. Anyagsűrűsége és ezáltal tartóssága valamint strapabírása is könnyen változtatható, az átszellőzése pedig kiemelkedő.
Ebben a videóban nagyon részletesen átvesszük a hideghabok témáját.
Tehát bármilyen testfelépítésű, testsúlyú, embernek elkészíthető, figyelembe véve annak alvópózát és más személyes preferenciát (pl izzadékonyság), más anyagok (pl memory hab) felhasználása nélkül. Emiatt viszonylag kedvező ár-érték aránnyal kapható meg egy hideghab matrac, egy memory, zsákrugós vagy (natúr) latex matrachoz képest.
A hideghab két szerves vegyület, az izocianát és a poliol reakcióba lépésével jön létre. Valószínűleg – eltérőek ezzel kapcsolatban a vélemények – onnan kapta elnevezését, hogy ez a viszonylag újabb habgyártási technológia már nem igényli a magasabb hőfokra hevítését az anyagnak.
A habszivacsnak és a hideghabnak mind gyártástechnológiája, mind összetevői és az ebből származó tulajdonságai is eltérőek. Általánosságban alaktartóbb, jobban átszellőző és jobb alátámasztó képességgel rendelkezik ez utóbbi.
Hideghabból is sokféle van azonban, de milyet is érdemes venned?
Bár egy hagyományos hideghab matrac is elég jó a habszivacshoz képest tulajdonságait tekintve, érdemes meggondolni inkább egy nagy rugalmasságú illetve nagy sűrűségű hideghab matracba való befektetést.
A nagy rugalmasságú (rövidítve HR a High Reslience kifejezésből) hideghab matrac ugyanis ruganyos felülete révén klasszisokkal kényelmesebb lehet, mint egy „sima” hideghab.
Ráadásul nyitott cellaszerkezetének köszönhetően még hatékonyabban átszellőzik, így kevésbé izzaszt le és pihentetőbben lehet rajta aludni. Ráadásként pedig jobban bírja a terhelést az évek folyamán, mint a hagyományos verzió.
A formatartást és terhelhetőséget emellett a magas habsűrűség garantálja a rugalmas hideghabnál. A nagyrugalmas HR hideghabot általában kiemelkedő habsűrűséggel készítik. A magas sűrűség (High Density, HD rövidítve) 40 kg/m3-nél kezdődik. A „normál” hideghabok átlagban 25-30-as anyagsűrűségűek, míg a HR hideghab matracok 35-45 kg/m3-es habsűrűséggel rendelkeznek.
A hosszabb élettartamot ne úgy értelmezzük, hogy a nagy sűrűségű hideghab 20 évig bírja a strapát. Sokkal inkább úgy, hogy a hasznos élettartam (6-8 év) alatt lassabban vehető észre a puhulása.
A nagy sűrűségű és nagy rugalmasságú hideghaboknál az ergonómiai zónázás gondoskodik arról, hogy a matrac még hatékonyabban illeszkedjen pihenni vágyó testünk formájához és még kényelmesebb legyen.
Habrugós matrac
Mint neve is mutatja, a habrugós matrac valamilyen habanyagból készül. A legtöbb esetben hideghabból gyártják. Nagy ritkán memory hab is lehet az alapanyag illetve kombinálhatják a kettőt egymással vagy éppen acélrugóval (ez utóbbiak az Octaspring nevű habrugó rendszerre jellemzők).
Bővebben a itt olvashatsz a témáról: habrugós matracok – vagy nézd meg ezt a videót:
Említettük korábban, hogy a hideghabok milyen jól variálhatók rugalmasság, keménység, sűrűség szerint valamint az ergonómiai zónázással. A következő igazán jelentős lépcsőfok a habrugók alkalmazása a habmatracnál.
Ettől ugyanis még kényelmesebb lehet, a test formájához finomabban alkalmazkodik és a gerincet is hatékonyabban tehermentesítheti. A habrugós matrac extra módon rugalmas – sokan a rugalmas komforthabot is könnyen összekeverik egy rugós matraccal, a habrugós matracnál még nehezebb különbséget tenni.
Kialakításától függ, mennyire lágy vagy éppen feszes a habrugós matrac, itt természetesen még jobban be lehet lőni a keménységet, mint egy habrugózatot nem tartalmazó hab matracnál. Mivel a belseje nem tömör hab, az átszellőzése is hatékonyabb lehet mint más hideghab matracnak.
A habrugók a tervező ízlésének – a funkcionalitást is figyelembe véve – megfelelően különféle formával készülhetnek, a fantáziának csak a csillagos ég szab határt.
Egyes habrugós matracok csak habrugókból állnak, ebben az esetben ezek általában nagyobb méretűek. Máskor a habrugózaton helyet foglal még egy habréteg, emiatt feszesebb lehet a habrugós matrac. A rugók esetleg a rajta lévő habrétegek variálásával ergonómiai zónákat is kialakíthatnak a habrugós matracban.
Általában hideghabból készülnek a habrugók, mely már önmagában is nagyon kényelmes és rugalmas habanyag.
De mire is kell figyelni habrugós matrac választásnál?
Az igazán komfortos és ruganyos habrugós matrac nagy rugalmasságú (HR) hideghabból készül, érdemes tehát ennél maradni a hagyományos, merevebb hideghab helyett. Az hogy milyen kialakítású és ezáltal mennyire legyen kemény habrugós matracod az már egyéni preferenciáid függvénye.
Amire viszont figyelj nagyon, az a hab sűrűsége, mely hatással van a habrugós matrac élettartamára. Minél nagyobb a sűrűség, annál jobb, ugyanis a tömörebb anyag nehezebben veszti el tartását. Ha teheted a minimum 40 kg/m3-es nagy sűrűségű (HD) habot válaszd.
Az ideális matrac keménység
Az egyik legnehezebb kérdés amivel a matrac választás előtt álló szembesül az, hogy milyen keménységű legyen a kiszemelt matrac.
Erre találtak ki egy keménységi skálát német nyelvterületen, mely H1-H5 keménységre osztja az ágybetéteket. Bár az ötlet elsőre jónak hangzik, több probléma is akad ezzel kapcsolatban.
Az egyik, hogy nem minden forgalmazó alkalmazza ezt matracainál, a lényege pedig pont az lenne – legalábbis részben – hogy forgalmazók különféle matracait össze lehessen hasonlítani egymással ily módon.
Másrészt viszont olyannyira személyes preferenciák és megszokás kérdése is az ideális matrac keménység, hogy amúgy sem mennénk ezzel sokra.
Könnyen belátható például, hogy egy 110 és egy 50 kilós embernek ugyanaz a matrac eltérő keménységű lehet. A testsúly mellett a testalkat is befolyásolja, mennyire érzünk komfortosnak vagy éppen keménynek egy ágybetétet. Ezek mellett pedig az sem mindegy, milyen alváshelyzetben szenderülünk el a nap végén.
Általánosan elfogadott nézet – sőt azt mondhatjuk, tényként kezelt – , hogy az erősebb testalkathoz illetve a nagy testsúlyhoz választhatunk keményebb matracot. Ezzel szemben az átlagos testfelépítéshez, esetleg kis testsúlyhoz a lágyabb típusok optimálisabbak.
Vannak olyan forgalmazók is, akik például számszerűsítik is, hogy milyen testsúlyhoz milyen keménység való.
Ebben sok igazság van, mert egy „kemény kötésű”, 100 kiló feletti férfi valószínűleg simán „elbír” egy kemény felületetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az feltétlenül kényelmes lesz neki – míg egy lágyabb matracba lehet hogy egészségtelen mértékig belesüpped.
Ezzel szemben egy ugyanilyen keménységű ágybetét a 60 kilós hölgy testét már „összetörheti”, neki tehát szinte kötelező a lágyabb.
A tapasztalat viszont sokszor azt mutatja, hogy erre szabályként mégsem lehet tekinteni. Átlagos vagy éppen törékeny testalkatú vásárlók például megszokásaik miatt van hogy kimondottan kemény matracot választanak, de volt olyan 120 kiló feletti ismerősünk aki lágy memory habos matracon érezte jól magát, neki egyszerűen az volt kényelmes.
Szintén nagyobb testsúlyú, ízületi problémás vásárlónknak pedig kimondottan lágy, zónás hideghab matracunk tudta a fájdalmait elmulasztani.
Ahelyett tehát hogy a keménységi skálákat nézegetjük, inkább fel kell keresni személyesen a matrac szaküzletet és ki kell próbálni a matracot, csak így tudjuk ugyanis eldönteni, hogy milyen keménységűn aludhatunk jól.
Zónázott matracok
Mint korábban többször is kitértünk már rá, azt a matrac egészséges, mely a gerincoszlopot és annak „alkatrészeit” tehermentesíti. Ez pedig úgy lehetséges, hogy stabil támaszt ad ugyan, mégis képes alkalmazkodni a test vonalához és a gerinc természetes hajlataihoz.
A testnek pedig az egyes részein más és más alátámasztásra lehet szüksége, például oldalt fekvésnél a csípőnek és vállnak jobban be kell nyomódni a matracba.
A legkényelmesebb matracok ezért jelen pillanatban – szinte minden esetben – rendelkeznek ergonómiai zónákkal. A zónáknak hála a csigolyák feszültségmentesítése még hatékonyabb, mint egy homogén felületű, mindenhol ugyanolyan kemény matracnál.
Általában 3, 5, 7 vagy 9 zónára osztható ezen matracok felülete. Összességében azt mondható, hogy az 5 és 7 zónásak már príma formakövetéssel rendelkeznek.
Az egyes matrac típusoknál pedig különféle módszerekkel alakítják ki ezeket az ergonómiai részeket. Habmatracoknál például olyan rétegeket is egymásra ragaszthatnak, melyek vastagsága változó, a memory hab a csípő és váll résznél vastagabb, mint a többi helyen.
Gyakoribb megoldás, amikor a matrac fekvő felületébe különféle formájú, szélességű és mélységű csatornákat vágnak bele. Ilyen módon a rugalmas hideghabból lehet – más kényelmi réteg felhasználása nélkül – még komfortosabb matracot készíteni.
A szintén habanyagból készített (általában hideghab, ritkábban memory hab) habrugós matracoknál a habrugózat kialakítása is lehet ergonómiai zónás, esetleg a habrugózatra is kerülhet zónázott habréteg.
Táskarugós matracoknál is többféle lehetőség van a keménység változtatására, a zónák létrehozására. A legnépszerűbb megoldás a különféle vastagságú rugók alkalmazás a matracban – elvben pedig lehetőség lenne például a rugósűrűség variálására esetleg a kényelmi réteg, topper zónás kialakítására, ezekkel azonban nem nagyon szoktuk találkozni.
De a latex matracok is szinte mindig ergonómiai zónás kivitelben készülnek. A folyékony latexet olyan öntőformába teszik, amely – jobb szó híján – tüskéket tartalmaz, különféle átmérővel.
Ebben nyeri el – a vulkanizálással – végső formáját a latex matrac magja. Vagyis számos, kisebb-nagyobb csatorna szeli át a latex matrac belsejét, melynek köszönhetően ez nagyon kényelmes, kiváló formakövető, ráadásként pedig még jobban átjárja a levegő.
Alváspóz és matrac
Matrac választáskor az egyik legfontosabb szempont lehet a megszokott alvópóz. Persze az éjszaka folyamán többször változtatjuk alváshelyzetünket – bizonyos szintig ezzel nincs is baj – , mégis van olyan azért általában, amit jobban preferálunk.
A két legnépszerűbb és egyben legegészségesebb alvópóz a hanyatt alvás illetve az oldalt fekvés. A háton fekvés nagyon jó a gerincnek, viszont a légzési problémák – horkolás vagy akár alvási légzéskimaradás, apnoé – felerősödhetnek, amikor így alszunk.
Az oldalt alvás szintén nagyon kényelmes és egészséges lehet, körültekintően kell hozzá azonban matracot választanunk.
Mivel háton alvásnál a legjobb a testsúly eloszlása, ehhez az alvó pozícióhoz a viszonylag kemény matrac is beválhat. Hangsúlyozom, a viszonylag kemény, tehát itt nem a nagyon kemény matracokra gondolok. A probléma az, hogy nem sok olyan ember van aki csak és kizárólag hanyatt alszik.
Az emberek nagy része (részben legalábbis) oldalt is fekszik, melynél viszont már nem praktikus egy kemény matrac. Ez ugyanis nem támogatja a gerincoszlop természetes hajlatait és nyomáspontokat okoz.
Oldalt alvásnál olyan félkemény vagy akár lágyabb matrac az egészséges és kényelmes – a testsúly függvényében – mely igazodik a gerincoszlop vonalaihoz és finoman engedi benyomódni a csípőt és vállat.
Bár nem szerencsés hason elszenderülni – ez ugyanis nemcsak a nyaki, hanem a derékcsigolyákat is feszítheti –, mégis van aki megszokásból csak így tud elaludni. Nekik a feszesebb vagy a kicsivel lágyabb – de semmiképpen sem nagyon puha – matracok nyújthatnak pihentető alvást. Az ágyék és has alá rakott lapos párna segíthet ellazítani az izmokat és tehermentesíteni a csigolyákat.
Milyen az ideális matrac vastagság?
Az hogy milyen vastag matracot választ valaki egyéni ízlés kérdés is illetve praktikus szempontokat is figyelembe véve találhatjuk meg a legoptimálisabbat.
A vékonyka, 10-14 cm vastag matracnak szinte csak hátrányai vannak, inkább hagyjuk ki ha módunk van rá. Egy felnőtt testének súlya alatt ugyanis ezek gyorsabban tömörödnek, puhulnak, pontosabban fogalmazva még arra sem képesek, hogy a nagyobb súlyt rendesen megtartsák.
Az ilyen ágybetétek szinte minden esetben megkövetelik a rugalmas ágyrácsot (rugós ágyrács, farugós ágyrács néven is ismert). Anélkül egyszerűen nem kényelmesek, a merev ágyborda ugyanis érezhető alattuk az alátámasztás hiánya miatt.
A matrac szaküzletek ebbe a kategóriába forgalmazzák a csecsemő és gyerek matracokat. Bizonyos esetekben persze a vékony matrac is megtámaszthatja a testet, ekkor viszont szinte biztosan túl merev és kényelmetlen lesz.
Olyan matracot válasszunk tehát ami legalább 18 centi vastag. Ez már hosszú távú komfortot nyújthat, anélkül hogy rugalmas ágyrács lenne szükséges hozzá. Tehát tartósabb és kényelmesebb, mint a vékony matracok.
Sokan szeretik a kimondottan vastag, 20 centinél is magasabb matracokat. Ezek nem csak jól néznek ki, hanem a fekvőfelületet is megemelik, ami kényelmesebb használatot jelent. Könnyebb kiszállni az ágyból reggelente.
A vastagabb matrac több anyagot tartalmaz, ami persze egyáltalán nem hátrány. A strapabírás és formatartás azonban csak egy kis mértékben lehet jobb, mint egy 18-20 centis matracnál – ha egyáltalán jobb.
A matrac mellé járó szolgáltatások
Ha ma már megtaláltuk a tökéletes matracot, szemügyre szoktuk azt is venni, mi mindent kínál a szaküzlet a matrac mellé, ami megerősíthet minket a döntésben.
A matrac piac jelentős részét kitevő habmatracokat például vákuum csomagolva szokták szállítani. Úgy néz ki a vákuum csomagolt matrac, mint egy hatalmasra nőtt kapszula.
Nemcsak kis helyen elfér – tehát könnyebb raktározni – de futárszolgálattal is lehet szállíttatható. Ezek a könnyebb raktározhatóság miatt rövid szállítási idővel vagy akár készletről is megkaphatók illetve a kiszállításuk díja alacsonyabb esetleg még díjmentes is lehet.
A matracra vállalt garanciaidővel kapcsolatban a legfontosabb, hogy ez szinte soha nem fedi le a matrac hasznos élettartamát – ezt 6-8 évre szokták becsülni – illetve kizárólag gyártási hibákra lehet érvényesíteni. Ilyen például a varrási hiba a huzatban vagy az olyan mértékű teknősödés, melynek látható nyoma van és mértéke jelentős.
Nem tartozik tehát a garancia körébe a matrac felpuhulása, az amortizáció, mely természetes folyamat. A matrac kényelmetlensége szintén nem garanciális indok. Matracot vásárolni személyes próba után javasolt. Ennek hiánya illetve az ebből következő esetleges rossz döntés nem a gyártó vagy forgalmazó felelőssége.
Mivel azonban a rövid idejű próba nem garancia a hosszabb távú kényelemre, ezért a legbiztonságosabb megoldás vásárláskor a csere vagy pénzvisszafizetési garancia, melyeket feltételekhez is köthet a szaküzlet.
Előfordulhat, hogy nem szabványos méretű ágykeretünk, esetleg helyhiány miatt kénytelenek vagyunk a szabványostól eltérő, egyedi méretű matracot vásárolni. Az egyedi méretű matrac megvásárlása sajnos sok hátránnyal jár – ezért amennyiben lehetőség van rá, érdemes inkább az ágyat szabványosra cserélni.
Az egyedi méretű matracnál legtöbbször hosszú gyártási idővel kell számolni, ez akár 1-2 hónap is lehet. Előleg vagy a vételár teljes kifizetésével rendelhetők meg, sokszor még a felárat is meg kell fizetni. A csere vagy pénzvisszafizetés ráadásul nem vonatkozik az egyedi méretű ágybetétekre.
Hogyan válasszunk matracot?
Ahogy már írtam, sokan teszik fel nekünk a nagy kérdést: milyen matracot vegyek? A matrac választás pedig nem könnyű dolog. A következő sorokban összeszedtük, hogy szerintünk mire kell odafigyelni. Íme, a matrac választás szempontjai.
Matrac próba előtt először is érdemes képbe kerülni milyen matracok vannak illetve milyen szempontokat érdemes figyelembe venni majd. Ez az írás is ezt szolgálja. Ha körvonalazódik, milyen matracra lenne szükség, akkor pedig fel kell kerekedni és meglátogatni a szaküzletet.
Nem ajánlom, hogy minden üzlet, minden matracát feküdjük végig, mert a végén azt se tudjuk, merre áll a fejünk. A sokadik után meg nem érzünk különbséget ugyanis, így pedig a dolognak nincs értelme.
Bőven elegendő 4-5 szaküzletben a leginkább tetsző illetve a tanácsadó által ajánlott matracokat kipróbálni.
A matracot a megszokott alváspóz(ok)ban akár 15-20 percig is próbálni kell az otthonihoz hasonló párnával. Számoljunk azzal, hogy a kiállított, bemutató ágybetétek általában lágyabbak egy kicsit a gyári matracnál, amit később majd kézhez kapunk.
Érdeklődjük meg azt is, milyen ágyrács található az éppen kipróbált matrac alatt. Elképzelhető ugyanis, hogy a merev ágybordán lévő bemutató matrac az otthoni rugalmas ágyrácson némileg lágyabb és ruganyosabb lesz.
Hol vegyek matracot?
Matracot is szaküzletben érdemes leginkább vásárolni. A szaküzlet tanácsadói személyre szabott, praktikus tanácsokkal látnak el. Ezeken a helyeken nagyobb eséllyel vásárolunk „profibb” matracot és a szolgáltatások is jók szoktak lenni.
A lakberendezési áruházakban kisebb az esély rá, hogy személyre szabott tanácsadást kapunk, szolgáltatások tekintetében viszont nagyon korrektek.
A webáruházban való vásárlásnál probléma, hogy nem próbálhatók a matracok, így nehezebb jó döntést hozni, itt tehát még lényegesebb hogy élhessünk a csere vagy pénzvisszafizetési garancia jogával.
Források:
[1] https://www.iii.org/fact-statistic/facts-statistics-drowsy-driving
[2] http://www.medicalnewstoday.com/releases/4678.php
[3] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14630439
[4] https://www.sleeplikethedead.com/mattress-longevity.html
[5] https://www.sleeplikethedead.com/mattress-reviews-latex.html.