Mi az a biomatrac?
Rengeteg matracot hívnak biomatracnak. Az esetek egy jelentős részében helytelenül.
Ha nem akarod, hogy biomatrac néven egy darab műanyagot adjanak el neked, akkor olvasd el ezt a cikket. Ha végigmész rajta, képes leszel megkülönböztetni a valódi természetes anyagokból készült ágybetéteket azoktól, amelyek csak marketing miatt kapják a „bio” nevet.
Ha nincs kedved olvasni, ebben a videóban mindent elmondok a biomatracokról.
Biomatracnak a latex, kókusz vagy „hibrid” kókusz-latex matracokat szoktuk általában nevezni. Ezek ugyanis – legalábbis elméletben, mint majd később látjuk – természetes alapanyagokból készülnek. Emellett még a gyapjú, kasmír vagy pamut, bambusz és len is hasznos kiegészítő lehet mondjuk biomatrac huzat alapanyagként.
De igazán különleges megoldásokkal is találkozhatunk időnként a biomatracoknál, mint legutóbb például egy lakberendezési kiállításon, ahol kenderrel, algával vagy éppen lószőrrel „bolondították meg” a latex matracot.
Azt mondhatjuk, annak idején volt igazán nagy divat a biomatrac, újabban a matracipari alapanyagok innovációjával egyre inkább hátrébb szorul.
Manapság a környezettudatosság illetve az ökológia lábnyom csökkentése mellett azért is kiváló választás lehet egy valódi organikus matrac, mert hihetetlenül kényelmes és rugalmas, prímán átszellőzik és a formatartása is nagyszerű.
Biomatrac – lehet egy matrac teljesen természetes?
És fel is merül rögtön ezzel kapcsolatban a kérdés, vajon készülhet egy ágybetét kizárólag természetes anyagokból? Illetve minden ágybetét, amit „biomatracként” aposztrofálnak organikus anyagokból készül?
Természetesen vannak olyan matracok melyek olyan nagy mértékben készülnek natúr anyagokból – persze nem 100%-ban, mert az gyakorlatilag lehetetlen – , hogy nyugodt szívvel biomatracnak nevezhetők.
Elterjedt azonban sajnos, hogy azok az ágybetétek is megkapják ezt a jelzőt, melyek esetleg nyomokban tartalmaznak csak természetes anyagokat. Vagy nyomokban sem.
Könnyen elképzelhető például, hogy a vékony kókuszréteget tartalmazó hab vagy rugós matracot biomatracként emlegetik. Még ennél is gyakoribb azonban amikor a natúr és szintetikus latex keverékéből vagy éppen teljesen műkaucsukból készült matracoknál próbálják elsütni ezt a kifejezést.
Ahogy az sem ritka, hogy műlatex kókusszal kombinált verzióival találkozunk, illetve megjelentek a „bio” habmatracok, melyek a valóságban csak korlátozott mértékben tartalmaznak természetes anyagot.
Más matracok viszont valóban nagy mértékben tartalmazhatnak természetes anyagokat, reálisan egy biomatrac 90-95%-ban állhat natúr anyagokból. Még ha törekszik is rá egy biomatrac gyártó, hogy kizárólag organikus összetevőkből készítse el ágybetétjét, akkor is kénytelen más anyagokat felhasználni, hogy a kívánt eredményeket elérje matracánál.
A legjobb példa erre talán a latex matrac. A folyékony, természetes gumilatexhez különféle adalékanyagokat, stabilizáló szereket és gélesítő anyagokat – ilyen például a kén vagy a cink-oxid –kell hozzáadni, hogy a vulkanizálás után a latex matrac olyan legyen amilyen.
Így a matrac nem 100% latexből áll, ugyanakkor a kevert latex matracokkal vagy a habmatracokkal szemben nyugodtan biomatracnak tartható.
És akkor még csak a matrac magjáról beszéltünk, a huzatról nem. A matrac huzatok a legritkább esetekben készülnek teljesen természetes anyagokból. Ennek pedig praktikus okai vannak, a kopásállóság, elasztikusság és formatartás miatt ugyanis a szövetbe különféle műszálas anyagokat is bele kell keverni, ezzel pedig megint csak csorbul a biomatrac natúr mivolta.
Természetesen mindig van rá lehetőség, hogy akár száz százalék természetes anyagból készüljön egy matrac huzata, de ez olyan magasra emelné az árat, amit például a magyar piacon igen kevesen fizetnének meg…
A „biomatrac” kifejezés ugyanakkor problémás is egy kicsit, a természetes anyagok között ugyanis azokat szoktuk „bio”-nak nevezeni, melyek semmilyen vegyszeres kezelést nem kaptak. Ilyen értelemben szerencsétlen kifejezés a biomatrac, inkább a természetes vagy natúr anyagból készült matrac lenne a helyes megfogalmazás.
Kókusz biomatracok
Alapvetően természetes anyag a kókusz, ahhoz azonban hogy a matracban ellássa funkcióját, igencsak át kell alakítani. Feldolgozott formában viszont a legtöbb esetben már nem igazán természetes, a fő probléma azonban mégis inkább az vele, hogy szinte csak hátrányai vannak.
A kókuszdióról lehántott kókuszrost merev – ezért nem is készül belőle vákuumcsomagolt matrac -, törékeny anyag, melyet latexálással tesznek ruganyosabbá és alaktartóbbá. Ehhez pedig sokszor kedvező árfekvésű műkaucsukot vagy kevert latexet használnak. Vagyis már ezzel csorbul a természetessége.
A videóban elmagyarázzuk, hogy miért egészségtelen a kemény matrac.
Azonban a kókusz még így is nagyon kemény marad – nem véletlen, hogy nálunk sokszor kerestek fedőmatracot ilyen ágybetétre -, annyira hogy egy átlag embernek egyszerűen nem képes tehermentesíteni a gerincoszlopát illetve porckorongjait és izmait. Ezért a kókusz réteget kombinálják más anyagokkal, melyek már megadják a kellő lágyságot és formakövetést, mely csillapíthatja a csigolyák feszültségét.
Az eredetileg viszonylag natúrnak mondható kókusz matrac ekkor már tényleg kiesik a biomatrac kategóriából.
Hatékonyan lehet lágyítani a merev kókusz réteget például memory habbal – bár akkor már nem kókusz, hanem memóriahabos matracról beszélhetünk – vagy akár nagy rugalmasságú hideghabbal. Persze egy hideghab matrac vagy egy habrugós matrac nem lesz éppen bio…
Emellett elterjedtek még azok a megoldások is, amikor a kókuszréteg merevítő funkciót lát el egy másféle anyagból készült matracnál – a legfurcsább talán az, amikor a masszív táskarugózatra kerül a kókuszréteg.
Egy videóban minden a kókuszmatracokról.
Azonban a kemény kókuszlap még alátámasztó rétegként sem az igazi sajnos – nem szabad elfelejteni, hogy hiába kemény, attól még nem lesz ortopéd egy matrac. Bármilyen más anyagot használunk fel ugyanis helyette, az biztosan ad a kényelmi réteg alá egy kis plusz formakövetést. Akár zónás táskarugózatot, akár kemény, de rugalmas komforthabot rakunk a topperünk alá az bizonyosan komfortosabb és gerinckímélőbb lesz, mint a merev kókuszlap.
Ímmel-ámmal lehet tehát természetes némileg a kókuszmatrac, tulajdonságai viszont egyszerűen nem teszik kényelmes matrac alapanyaggá.
Kókusz-latex biomatrac
Egyetlen probléma van csak a korábban nagy népszerűségnek örvendő kókusz-latex matracokkal: a kókusz. Amíg ugyanis a latex kétségkívül az egyik legjobb matracipari alapanyag, addig a kókusz véleményem szerint az egyik legelőnytelenebb.
Az előbb felsorolt hátrányok a kókusszal kapcsolatban ugyanúgy érvényesek a kókusz-latex matracokra is. Vagyis a kókusz túl kemény, merev támaszt ad a finom, ruganyos, lágyan körbeölelő latex réteg alatt, pont a lényeget veszi el az extra rugalmas és kényelmes latexnek. Őszintén szólva, nem érdemes tehát a kiváló latex matracot kókusszal elrontani.
Emellett persze a kókusz-latex matracoknál is kérdéses, hogy valóban organikus latexből és kókuszból állnak-e vagy szintetikus, esetleg kevert anyagokból.
Latex biomatracok – 100% természetes latex, kevert latex és műkacsuk matrac
Mint már korábban említettem, a legpraktikusabb alapanyag a biomatracoknál a latex. A trópusokon növő kaucsukfa – Hevea Brasiliensis – kérgét megvágva kapjuk a gumitejet. Ez egy sűrű, tejszerű, ragacsos anyag, melyhez vizet és különféle stabilizáló és gélesítő anyagokat kevernek, majd az öntőformában a habosítás után vulkanizálnak – körülbelül 100 fokon „megsütnek”.
Minden, amit a latex matracokról tudnod kell, egyetlen videóban!
Az így kapott latex vagy gumilatex egy szuper rugalmas, kiválóan szellőző és formatartó habanyag. Azonban a természetes latex matrac legyártása nem olyan egyszerű.
Egyrészt időigényes – számtalan kaucsukfát kell „megcsapolni” hogy megkapjuk egy latex matrac alapanyagát – másrészt drága és energia igényes folyamat – itt azért jelentős különbség van a hagyományos, Dunlop eljárás illetve az újabb Talalay metódus között.
Tulajdonképpen három fajtáját különböztethetjük meg a latex matracoknak. A legtöbb latex matrac szintetikus és organikus latex keverékéből készül. Ennek főként költséghatékonysági okai vannak. A legtöbb esetben 20-40% natúr latexet tartalmaznak ezek a matracok.
Az igazán jó latex matracoknál viszont törekszenek arra a gyártók, hogy minél magasabb legyen az organikus latex arány. Ezek a bio latex matracok, melyeknél 90-95%-os természetes latex tartalomról beszélhetünk.
Egy része a latex matracoknak viszont úgyszólván nem is látott natúr latexet, ezek 100%-ban sztirol-butadién kaucsukból – szintetikus gumiból – készülnek.
Hogyan válassz biomatracot?
A természetes latexből készült matracok rugalmassága, kényelmessége, átszellőzése és formatartása – kis túlzással – utánozhatatlan. Ez a kevert latex és szintetikus latex matracoknál nem érvényesül annyira, így érdemes magas organikus latex arányú biomatracot választani.
A latex matrac tömörsége a habosítással könnyen változtatható, a kg/m3-ben megadott tömegsűrűség pedig más és más keménységgel jár. A natúr latex matracok sűrűsége általában 70 kg/m3 és 90 kg/m3 között változik, minél sűrűbb a latex, annál keményebb is.
Átlagos testalkathoz illetve oldalt alváshoz a 70-es és 80-as sűrűség (lágyabb felület), míg erősebb testalkathoz, átlagon felüli testsúlyhoz illetve háton alváshoz a 90-es sűrűség, (keményebb felület) lehet kényelmes és hosszú távon formatartó.
Természetesen azt a személyes matracpróba dönti majd el, hogy milyen sűrűségűre, keménységűre van szükségünk. Enélkül nem lehet megtalálni a tökéletes matracot.
Mivel mindenféle keménységben elkészíthető a latex matrac, nem feltétlenül szükséges azt bármilyen más anyaggal kombinálni. A más anyaggal kombinált, „hibrid” latex matrac nemcsak szükségtelen, de általában nem is természetes anyagokból készül.
A latex matracok többsége a költséghatékonyabb, környezetbarátabb, hagyományosnak is mondható Dunlop technológiával készül.
A Dunlop latex matracok tömörek, nehezek, ugyanakkor rugalmasak is. Sűrűségük – ahogy az előbb láthattuk – könnyen változtatható, így bármilyen testalkatú és alvási szokású embernek ideálisak lehetnek, anélkül hogy más anyagokkal kombinálnák ezeket.
Az újabb, drágább procedúrával készülnek a Talalay latex matracok. A Talalay latex levegősebb, lágyabb és kevésbé tömör a Dunlop latexnél.
Mivel lágyabb latex anyag, ezért kényelmi rétegként funkcionál inkább illetve valamilyen keményebb anyaggal együtt kell felhasználni, hogy alá tudja támasztani a testet. Ez lehet kókusz, habanyag vagy rugózat, de a nyugati matracpiacon népszerűek a Dunlop latex, Talalay latex kombinációk is.
Bármelyik matracot is választjuk, elengedhetetlen, hogy személyesen is kipróbáljuk. A matrac tesztelésének ugyanis ez az egyetlen módja. Interneten keresztül nehéz kiérezni, hogy mi a kényelmes és mi a kényelmetlen.
Mielőtt azonban elindulsz a boltokba, érdemes ezt a cikkünket is átolvasnod: milyen matracot vegyek?
Biomatrac, mint antiallergén matrac?
Az egyik legnehezebb kérdés, tekinthető-e bármelyik matrac önmagában antiallergénnek. Olyan kérdés ez, mint, hogy vannak-e gyógymatracok.
Jelenlegi tudásunk szerint az allergiát és asztmát kiváltó poratkák – pontosabban fogalmazva, nem maga a poratka, hanem az ürülékében található fehérje váltja ki a tüneteket – szinte bármilyen anyagban meg tudnak telepedni, ahol a környezet ideális nekik és táplálékot szerezhetnek.
A meleg, párás klímában érzik jól magukat illetve táplálékforrásuk a bőrünkről és hajunkról lehulló korpa és hámsejtek, ezért fekhelyünkön előszeretettel telepednek meg.
A bio latex matracok azonban talán a legjobbak közé tartoznak, ha az atkák elleni harcról van szó. A természetes latex alapvetően nem tartalmaz allergén anyagokat.
A gyártás során a vulkanizálással ráadásul fertőtlenítik is a latexet, melyből így távoznak a kórokozók és mikrobák is.
Előnye még a latex matracnak a nagy tömörsége, melynek köszönhetően ezek a parányi pókszerű állatok nehezebben közlekednek benne, mondjuk egy rugós matraccal szemben, amelynek légüres tér a belseje.
A porózus szerkezetű, milliónyi kis légcsatornával rendelkező latex hab prímán elvezeti a testhőt és testpárát. Ennek köszönhetően ideális, hűvös, száraz alvásklímát teremtve teszi hatékonyabbá az alvást, emellett pedig távol tartja a poratkákat is, hiszen azok pont a párás, meleg levegőt szeretik.
Allergiás és asztmás tünetek esetén a legfontosabb azonban a magas hőfokon mosható matracvédő lepedő használata, melyet minél gyakrabban, minimum 60 fokon kell kimosni. Ezzel lehet a leghatékonyabban atkátlanítani fekhelyünket és biomatracunkat.
Biomatrac huzatok
A matrachuzatok a gyakorlatban nagy ritkán készülnek csak és kizárólag természetes alapanyagokból. Ahhoz ugyanis, hogy a matrac szövet formatartó és ruganyos maradjon, érdemes keverni műszálas anyagokkal is. A természetes anyag – mondjuk biopamut – ráadásul önmagában merev, durva lehet némileg.
Biomatrac huzatok anyagaként például a pamutot és lent említhetjük meg. A gyapotnövénytől származó pamut prímán szellőzik és jó a nedvszívó képessége, a len pedig még a fülledt időben is kellemes, hűvös tapintású marad.
A bambusz szállal szőtt huzatok is nagyon praktikusak, a bambusz szagtalanító hatású és négyszer hatékonyabb a nedvszívása, mint a pamutnak. Ezek mellett egyre népszerűbbek még a tencel és modal szövetek is (az első az eukaliptusz fából, a második a bükkfából származik).
Biomatrac huzat téli oldalánál használják a gyapjút, mely ideális, nem túl meleg, száraz klímát biztosít a pihenő testnek, hőmérséklet-kiegyenlítő tulajdonsága miatt nem izzaszt le. A gyapjú huzatokat általában nem keverik más anyagokkal.
Biomatrac és káros anyag mentes matrac – védjegyek
Sokan megfeleltetik egymásnak e két fogalmat, a valóság ezzel szemben az, hogy csak részben fedik egymást.
A valódi, nagy részt organikus anyagokból készül biomatracokra nem jellemző, hogy egészségre veszélyes anyagokat tartalmaznának. Azonban ebből még nem következik egyeneses arányosan, hogy a szintetikus matracok ártalmasak lennének egészségünkre.
Talán a legjobb példa erre a kevert, natúr-szintetikus latex matracok esete. Ezen matracok nagy része – legalább 60-80%-a – a sztirol-butadién nevű műkaucsukból készül.
Ettől függetlenül megkapják azokat a minősítéseket, melyek garantálják, hogy nem tartalmaznak és nem bocsátanak ki magukból egészségre káros anyagokat. A minősítések feltételrendszere szigorúan meghatározza a különféle vegyi anyagok – nehéz fémek, vinil-klorid, baktériumölő szerek stb – maximális, megengedett mértéket a matracban.
Ilyen például az Eurolatex ECO-Standard védjegy, mely az európai latex matrac gyártók és egy német tudományos intézet közreműködésével jött létre. Mivel a biomatracok sem csak természetes anyagokból készülnek, ezért ezeknél is nagyon lényeges a káros anyag mentességet igazoló védjegy megléte.
Emellett vannak olyan biomatracok – bár nem jelentős számban – , melyeknél a magas natúr latex tartalmat is minősítéssel igazolják, ilyen például a Global Organic Latex Standard (GOLS).
De még azokkal a matracokkal sincs igazán probléma egészségügyi szempontból, melyek úgymond egy százaléknyi természetes anyagot sem tartalmaznak. Ezeknél is szigorúan szabályozzák a problémás anyagok arányát a matracban és rendelkeznek erről szóló tanúsítványokkal.
A habmatracoknál például a Certi-PUR minősítés garantálja, hogy nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
A matrac huzatok szöveteinél (de akár a haboknál vagy a latexnél is) pedig az OEKO-TEX szabvány (OEKO-TEX Standard 100) biztosítja hogy az ártalmas anyagok nem lépik túl az anyagban a megengedett szintet. Akár biomatracot, akár szintetikus matracot vásárolunk tehát, érdemes keresni ezeket a biztonságot nyújtó védjegyeket.
Ha valódi, 100 százalék natúrlatex felhasználásával készült biomatracot keresel, akkor bátran ajánljuk a Matracman Shop natúr latex matracait. Gyere el hozzánk és még a cikk írójával is találkozhatsz. 🙂
Ha pedig bármilyen kérdésed lenne, írj nyugodtan a hello(kukac)matracpedia.hu címre!